Magyar Közlönyök
ELMÚLT 90 NAP 2025 2024

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet

Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről

A 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szól. A rendelet értelmében az alanyi adómentesség felső értékhatára 18 000 000 forint, amely 2025. január 1-jétől lép életbe. Az adóalanyok a 2025. évre az alanyi adómentességet akkor választhatják, ha az értékesítéseik és szolgáltatásaik éves szinten nem haladják meg ezt az összeget. A nyilatkozatot az alanyi adómentesség választásáról 2025. február 28-ig lehet megtenni. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

6/2025. (I. 25.) Korm. rendelet

A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A 6/2025. (I. 25.) Korm. rendelet módosítja a sportorvoslás szabályait és a sportegészségügyi hálózatot érintő 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendeletet. A módosítás célja a repülő- és légisport versenyzőinek bürokratikus terheinek csökkentése, így az érvényes repülőorvosi vizsgálattal rendelkező sportolóknak nem kell sportorvosi engedélyt beszerezniük. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 23.) Korm. rendelet

Egyes családügyi és családtámogatási kormányrendeletek módosításáról

A 2025. január 23-i Korm. rendelet módosítja a családügyi és családtámogatási szabályokat, a gyermekek védelmére és a gyámügyi igazgatásra vonatkozó törvények alapján. A rendelet többek között a gyámhatóságok működését, a szülői felügyeleti jog megszűnésének eljárását, az örökbefogadási kérelmek benyújtását és a kötelező egészségbiztosítás ellátásait érinti. A gyámhivataloknak kötelező értesíteniük a születési hely szerinti gyámhivatalt, ha a szülő a gyermek saját családjában való nevelését kívánja. A rendelet új szabályokat állapít meg az örökbefogadási eljárások során is, beleértve a nemzetközi örökbefogadásokkal kapcsolatos eljárásokat. A módosítások célja a gyermekek védelme és a családok támogatása. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, néhány rendelkezés azonban csak 2026. január 1-jén.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (I. 23.) Korm. rendelet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A 2/2025. (I. 23.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásának módosítását tartalmazza. A rendelet új szabályokat vezet be a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának rendszerére vonatkozóan. Az elszámoló szervezeteknek szerződéses kapcsolatokat kell fenntartaniuk gyógyszertárakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal, valamint átlátható kifizetési rendszerekkel kell rendelkezniük. A támogatás megítéléséről értesítik a biztosítottat, az elszámoló szervezetet és a gyógyszertárat. A rendelet 2025. február 14-én lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

3/2025. (I. 23.) Korm. rendelet

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A 3/2025. (I. 23.) Korm. rendelet módosítja a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletet. A módosítás célja, hogy a Magyar Államkincstár elnöke és elnökhelyettesei kinevezésének szabályait a gyakorlati elvárásokhoz jobban igazodó módon a felelős miniszter hatáskörébe utalja. Emellett a HUNGARORING versenypálya fejlesztésével és a Formula-1 Magyar Nagydíj megrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatmegosztást is összhangba hozza a tulajdonosi joggyakorlás szabályaival. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

4/2025. (I. 23.) Korm. rendelet

Az iparfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló költségvetési támogatás nyújtásának veszélyhelyzeti szabályairól

A 4/2025. (I. 23.) Korm. rendelet az iparfejlesztési feladatok megvalósításához szükséges költségvetési támogatás nyújtásának veszélyhelyzeti szabályait határozza meg. Célja a felszámolás alatt álló termelő üzemek szabályszerű működésének biztosítása és a környezetkárosodás megelőzése. A rendelet gyorsított eljárásokat ír elő a támogatás igényléséhez szükséges hatósági vizsgálatokhoz, és a költségvetési támogatásból eredő követeléseket felszámolási költségként kezeli. A miniszter a gazdálkodó szervezetek kérelme alapján visszatérítendő támogatást nyújthat, a hatóságok pedig soron kívül végzik el a szükséges vizsgálatokat. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a folyamatban lévő csőd- és felszámolási eljárásokra is vonatkozik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

4/2025. (I. 23.) KKM rendelet

A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet módosításáról

A 4/2025. (I. 23.) KKM rendelet módosítja a 9/2024. (VI. 10.) KKM rendeletet, amely a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szól. A módosítást a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter írta alá, és a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A módosítás tartalmazza az előirányzat céljait, amelyek közé tartozik a külgazdasági és külügyi programok támogatása, kulturális diplomáciai projektek finanszírozása, valamint a Demokrácia Központ Közalapítvány működésének támogatása. Az előirányzat forrást biztosít a magyar kultúra népszerűsítésére külföldön, a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi vásárokon való megjelenésére, valamint a Gül Baba türbéjének és környezetének fenntartására. Továbbá, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tevékenységének támogatására is fedezetet nyújt.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1002/2025. (I. 23.) Korm. határozat

A Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratának módosításáról

A 1002/2025. (I. 23.) Korm. határozat a Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratának módosításáról szól. A Kormány egyetért az alapító okirat módosításával és elfogadja annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A külgazdasági és külügyminisztert felhívják az alapító okirat aláírására és a bírósági nyilvántartásba vétel eljárására. Továbbá, a módosított alapító okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt követően közzé kell tenni a Magyar Közlöny mellékleteként. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1003/2025. (I. 23.) Korm. határozat

A lakossági rezsivédelemmel összefüggésben szükséges 2025. első negyedévi előirányzat-átcsoportosításokról

A Kormány 1003/2025. (I. 23.) határozata a lakossági rezsivédelem érdekében szükséges előirányzat-átcsoportosításokról szól. A határozat értelmében a kormány elfogadta a rezsivédelmi szolgáltatás 2025. első negyedévi finanszírozását a központi költségvetésből. A nemzetgazdasági miniszter felelős a szükséges átcsoportosítások végrehajtásáért, amely összesen 379,1 milliárd forintot érint, két fő jogcímen: a rezsivédelmi szolgáltatás és a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások. A határozat célja, hogy biztosítsa a lakossági szolgáltatók megfelelő ellentételezését. Az energiaügyi miniszternek a források rendelkezésre állása után azonnal intézkednie kell a kifizetésekről.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1004/2025. (I. 23.) Korm. határozat

A központi költségvetés címrendjének módosításáról

A Kormány 1004/2025. (I. 23.) határozata módosítja Magyarország 2025. évi központi költségvetésének címrendjét. A módosítás a 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésén alapul, és 2025. január 1-jei határnappal lép életbe. A nemzetgazdasági miniszter felelős a módosítások végrehajtásáért, amelyek közé tartozik a fejezeti kezelésű előirányzat nyitó pénzkészletének átvezetése és a címrendi besorolás változtatása. A honvédelmi miniszternek is intézkedéseket kell tennie az előirányzatok végrehajtásáról. Az adatszolgáltatás határideje 2025. január 29., míg a címrendi változások végrehajtása február 1-jéig esedékes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1005/2025. (I. 23.) Korm. határozat

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

A 1005/2025. (I. 23.) Kormányhatározat fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szól. A Kormány 6 961 500 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a költségvetés keretein belül, a 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján. A módosítások a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium előirányzatait érintik, és azonnali hatályúak. Az előirányzat-módosítás egyszeri jellegű és a 2025-ös költségvetési évre vonatkozik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1006/2025. (I. 23.) Korm. határozat

A Magyarország projektjavaslatainak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2024. évi CEF2 negyedik körös pályázati kiírására történő benyújtásáról szóló 1449/2024. (XII. 31.) Korm. határozat módosításáról

A 1006/2025. (I. 23.) Korm. határozat módosítja a 1449/2024. (XII. 31.) Korm. határozatot, amely Magyarország projektjavaslatainak benyújtásáról szól az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2024. évi CEF2 negyedik körös pályázati kiírására. A módosítás tartalmazza a projektjavaslatok 1. mellékletének kiegészítését a 22-25. sorokkal, amelyek biztonságos kamionparkolók kialakítására vonatkozó projekteket részleteznek Hatvanban, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szigetszentmiklóson, beleértve a költségeket és a tervezett támogatásokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1007/2025. (I. 23.) Korm. határozat

A Miskolctapolca Barlangfürdő rekonstrukciójáról

A 1007/2025. (I. 23.) Kormányhatározat a Miskolctapolca Barlangfürdő rekonstrukciójáról szól. A Kormány támogatja a fürdő fejlesztését, beleértve a váratlan helyzetek kezelését és a 2025. június 30-i megnyitást. Az építési és közlekedési minisztert jelölik ki a feladatok megvalósítására. A költségvetésből 1 296 047 700 forint átcsoportosítását rendelik el a szükséges feladatokhoz, és a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata részére 1 295 400 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A fejlesztések vizsgálatára is felkérik a minisztert, aki köteles előterjesztést készíteni a Kormány számára. A beruházás gyorsításához a vonatkozó jogszabályok alól mentesítést kap.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

3/2025. (I. 23.) ME határozat

A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

A 3/2025. (I. 23.) ME határozat felhatalmazza a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok Kormányát, hogy a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról megállapodást hozzon létre. A miniszterelnök, Orbán Viktor, a nemzetgazdasági miniszter és más érintett miniszterek javaslata alapján jár el. A határozat tartalmazza, hogy a nemzetgazdasági miniszter kijelölheti a tárgyalásokon részt vevő személyeket, és aláírhatja a megállapodás tervezetét. A külgazdasági és külügyminiszter feladata a szükséges meghatalmazási okirat kiadása, míg a megállapodás végleges szövegének megállapítására vonatkozó határozat tervezetét haladéktalanul a Kormány elé kell terjeszteni.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

4/2025. (I. 23.) ME határozat

A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között a Magyarcsanád és Cenad (Nagycsanád) települések közötti, Maros hidat is magába foglaló közúti kapcsolat nyomvonaláról és határmetszéspontjáról szóló Megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

A 4/2025. (I. 23.) ME határozat a Magyarország és Románia közötti Megállapodás létrehozására vonatkozik, amely a Magyarcsanád és Cenad (Nagycsanád) települések közötti közúti kapcsolatot, valamint a Maros hidat is magába foglalja. A miniszterelnök felhatalmazza az építési és közlekedési minisztert, hogy kijelölje a tárgyalások résztvevőit, és hogy a Megállapodás tervezetét aláírja. Emellett a külgazdasági és külügyminisztert is felkéri a szükséges meghatalmazási okirat kiadására. A határozat alapján a minisztereknek haladéktalanul terjeszteniük kell a Megállapodás végleges szövegére vonatkozó határozat tervezetét a Kormány elé.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

5/2025. (I. 23.) ME határozat

Helyettes államtitkár kinevezéséről

A 2025. január 20-ai hatállyal Mocz Andrást az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján, az agrárminiszter javaslatára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

6/2025. (I. 23.) ME határozat

Egyes gazdasági vegyes bizottságok magyar tagozati elnökének felmentéséről és kinevezéséről

A 6/2025. (I. 23.) ME határozat szerint Varga Mihályt felmentették a Magyar–Koreai és a Magyar–Kazah Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottságok magyar társelnöki tisztségéből. Helyére Nagy Márton Istvánt nevezik ki. A határozat a közzétételt követő napon lép hatályba. Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

7/2025. (I. 23.) ME határozat

Helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról

A 7/2025. (I. 23.) ME határozatban a miniszterelnök megállapítja, hogy dr. Láng Géza Károly, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának megbízatása 2025. január 31-ei hatállyal megszűnik, mivel lemondott. A döntés a 2018. évi CXXV. törvény vonatkozó paragrafusaira alapozva készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

8/2025. (I. 23.) ME határozat

Helyettes államtitkár kinevezéséről

A 2025. január 23-i ME határozat alapján Orbán Viktor miniszterelnök dr. Pataki Pétert nevezte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárává, 2025. február 1-jei hatállyal, a nemzetgazdasági miniszter javaslatára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 23.) BM határozat

A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezései hatálybalépéséről

A 2025. január 23-i BM határozat a 2024. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépéséről szól, amely a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozását célozza. A határozat értelmében a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzésének napja 2025. január 14., így a törvény vonatkozó szakaszai 2025. február 14-én lépnek hatályba. A határozatot dr. Pintér Sándor belügyminiszter írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 20.) MEKH rendelet

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról

A 2025. január 20-i MEKH rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és az azok beszedésére, kezelésére vonatkozó szabályokat módosítja. A rendelet célja az energiahatékonyságról szóló 2015-ös törvény módosításainak átvezetése. A módosítások között szerepel a felügyeleti díjakra vonatkozó kötelezettségek kiterjesztése és az energiamegtakarítások nyilvántartásának kezelésére vonatkozó új szabályok bevezetése. Továbbá, a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló rendelet egy új szakaszt kapott, amely tájékoztatást ad a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásának felfüggesztéséről. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de egyes rendelkezések 2025. január 31-én, illetve április 1-jén lépnek életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

3/2025. (I. 20.) BM rendelet

Az intézeti gyógyszertári szaktevékenységnek nem minősülő, betegre szabott, automatizált gyógyszerosztást is magában foglaló gyógyszerellátási tevékenység végzéséről

A 3/2025. (I. 20.) BM rendelet a betegre szabott, automatizált gyógyszerosztással kapcsolatos gyógyszerellátási tevékenység szabályait határozza meg. A rendelet a gyógyszerek minőségbiztosításáért felelős személyek feladatait és az engedélyezési eljárásokat írja elő, beleértve a kockázatértékelést és minőségi vizsgálatokat. Célja a gyógyszerek biztonságos ellátásának biztosítása és a gyógyszerpiac szabályozása. Részletezi a minőségbiztosítási személyek felelősségeit, a gyógyszerek nyilvántartását, minőségi ellenőrzését, valamint a nem megfelelő minőségű gyógyszerek kezelését. Az ellátás során fontos a higiéniai programok kidolgozása és a szabványos eljárások betartása. Az automata gyógyszerosztásra vonatkozó szabályok is szerepelnek, kiemelve a fény- és nedvességérzékeny gyógyszereket. A rendelet módosítja az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat is, és megjegyzi, hogy csak krónikus betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek vonhatóak be.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 20.) ÉKM rendelet

A teherkocsik nemzetközi forgalomban történő használatának szabályairól szóló megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető két szavazat elosztásának módszeréről

A 2025. január 20-i ÉKM rendelet a teherkocsik nemzetközi forgalmára vonatkozó szabályok szerint a Magyarországon bejegyzett vasúti társaságok szavazati arányainak megállapításáról szól. A rendelet a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján készült, és részletezi a szavazati arányok kiszámításának módját a vasúti forgalom nagysága és a teherkocsik üzemeltetése alapján. A MÁV Zrt. szavazati arányát különböző feltételek szerint kell megállapítani, és az újonnan csatlakozó vasúti társaságok esetében is vannak szabályok a szavazati arányokra. A rendelet hatályba lépése 5 nappal a kihirdetése után esedékes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

3/2025. (I. 20.) KKM rendelet

A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység, valamint a stabilitást erősítő tevékenység formáiról, az adomány felhasználásával kapcsolatos kötelezettségekről és intézkedésekről

A 3/2025. (I. 20.) KKM rendelet a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a stabilitást erősítő tevékenységek formáit, az adományok felhasználásával kapcsolatos kötelezettségeket és intézkedéseket szabályozza. A rendelet a Hungary Helps Program keretein belül készült, és részletezi a donorok, donor-együttműködések, program- és projektalapú együttműködések fogalmát. A nemzetközi fejlesztési tevékenység megvalósulhat két- vagy többoldalú együttműködés keretében, különböző állami és nem állami szereplők közreműködésével. A stabilitást erősítő tevékenységek között szerepelnek rehabilitációs, újjáépítési programok és egyéb támogatások. Az adomány kedvezményezettjei kötelesek nyilvántartást vezetni az adományok felhasználásáról, és a szükséges információkat jelenteni az Ügynökségnek. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatályon kívül helyezi a korábbi 5/2020. (II. 28.) KKM rendeletet.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (I. 15.) KKM rendelet

A konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról

A 2/2025. (I. 15.) KKM rendelet módosítja a konzuli védelem részletes szabályait tartalmazó 17/2001. (XI. 15.) KüM rendeletet. A módosítások a konzuli védelem jogi kereteit, a kölcsönök, információk és uniós polgárok védelmét érintik. Az új rendelkezések között szerepel, hogy a konzuli szolgálatnak tájékoztatnia kell az uniós polgárokat a védelmi lehetőségeikről, valamint a kölcsönök felhasználásának szabályai is pontosításra kerültek. Emellett a konzuli védelem költségeinek megtérítése és az uniós ideiglenes úti okmányok kiállításának folyamata is részletezve lett. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, kivéve egyes pontokat, amelyek 2025. december 9-én lépnek érvénybe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 15.) KE határozat

Bírák kinevezéséről

A 2025. január 15-i KE határozat alapján a köztársasági elnök dr. Billege Virágot, dr. Juhász Csillát, Kerekné dr. Jakó Nóra Ágnest, dr. Kiss Enikőt, dr. Kothencz Alexandra Juditot, dr. Marosán Melindát, dr. Mezőlaki Dorina Olgát, dr. Szabó Noémi Annát, dr. Tóth Katalin Tímeát és dr. Vitkovics-Rédei Adriennt bíróvá nevezte ki 2025. január 15-től 2028. január 14-ig terjedő időszakra, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (I. 15.) KE határozat

Bírák felmentéséről

A 2/2025. (I. 15.) KE határozat bírák felmentéséről szól. A köztársasági elnök, dr. Sulyok Tamás, az Alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény alapján felmentette dr. Bereczki Istvánt és Szárazné dr. Zomi Edit Annát bírói tisztségükből, lemondásuk miatt. Továbbá, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt felmentette dr. Szabó Sándort, dr. Németh László Jánost és dr. Mórocz Györgyöt is. Nyugállományba helyezés iránti kérelmük alapján felmentette dr. Sarkadi Anikót és dr. Csüllög Katalint is. A határozat Budapest, 2025. január 13-án készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) NMHH rendelet

Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet módosításáról

A 1/2025. (I. 13.) NMHH rendelet módosítja a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendeletet, amely az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével és a kapcsolódó hatósági eljárásokkal foglalkozik. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy az antennatartó szerkezetek ideiglenesen elhelyezhetők események időtartamára, legfeljebb 90 napra, amennyiben a bejelentést legalább 15 nappal előre benyújtják. Az építtetőnek meg kell jelölnie a bontás időpontját, és a Hatóság nyolc napon belül nyilvántartásba veszi a bejelentést. Az antennák legfeljebb egy évre is ideiglenesen áthelyezhetők, ha az állandó elhelyezést biztosító épület felújítása miatt szükséges. A rendelet 5 nappal a kihirdetése után lép hatályba, és a mellékletek részletezik a szükséges telepítési terveket és a kapcsolódó dokumentumokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) BM rendelet

A menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárásról

A 2025. január 13-i BM rendelet a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat eljárásáról szól. A rendelet alapján a külföldi személynek személyesen kell benyújtania a szándéknyilatkozatot, amelyben meg kell adnia elérhetőségeit. A nagykövetség arcképmásfelvételt készít a benyújtóról, és eljárási díjat nem kell fizetni. A személyazonosságot hatóság által kiadott okmánnyal kell igazolni, de más dokumentumok is elfogadhatók. A nagykövetség 3 napon belül elektronikus úton továbbítja a nyilatkozatot a menekültügyi hatóságnak. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és hatályon kívül helyez egy korábbi 2020-as BM rendeletet.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (I. 13.) BM rendelet

A települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról

A 2/2025. (I. 13.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásának módosításáról szól, amely a 44/2021. (XII. 16.) BM rendeletet érinti. A rendelet a belügyminiszter felhatalmazása alapján lép életbe a kihirdetését követő napon. A módosítások az 1. melléklet táblázataiban szereplő adatok frissítését tartalmazzák, több település katasztrófavédelmi besorolásának megváltoztatásával, mint például Iváncsa, Szabadegyháza és Nagyréde.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) EM rendelet

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról

A 1/2025. (I. 13.) EM rendelet a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó képesítési szabályokat tartalmazza, a 2024. évi LXXXVII. törvény alapján. Célja a klímagázokkal foglalkozó természetes személyek és vállalkozások képzésének és vizsgáztatásának szabályozása. A rendelet meghatározza a képesítési kategóriákat, a képzési megállapodásokat, a szükséges feltételeket és eljárásokat. A képzési rendszer részei a felkészítő, klímagáz és szakmai továbbképzések, valamint az átképzések, ahol a résztvevőknek kötelező ismereteket szerezniük. A jelentkezéshez alapfokú iskolai végzettség és megfelelő szakmai előképzettség szükséges. A Hatóság 15 napon belül értékeli a jelentkezést, hiánypótlásra hívhat fel, és ha a díjfizetés késlekedik, a jelentkezést törli. A képzési díjat előre kell megfizetni, és visszatérítésre csak a képzés elmaradása esetén van lehetőség. A továbbképzés célja a jogszabályok és technológiák ismeretének frissítése, amelyet a Hatóság ellenőriz. Az átképzés feltételeit a Hatóság határozza meg, és érvényes képesítéssel lehet részt venni rajta. A vizsgákat két tagú bizottság előtt kell letenni, ahol 80% alatti eredménynél nem sikeres a vizsga. Az oktatóknak kötelező továbbképzésen kell részt venniük. A rendelet 2025. március 1-jén lép hatályba, és különböző határidőket, kötelezettségeket állapít meg, valamint a képzési díjakat is részletezi.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) HM rendelet

A munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről

A 1/2025. (I. 13.) HM rendelet a munkára való alkalmassági vizsgálatok kötelező elrendeléséről szól. A honvédelmi miniszter a munkavédelemről szóló törvény alapján előírja, hogy a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, különösen a Honvédelmi Minisztériumban és a kapcsolódó szerveknél. A rendelet két nappal a kihirdetése után lép hatályba, és részletezi a különböző munkaköröket, amelyek veszélyes környezetnek vannak kitéve, például baleseti veszéllyel járó, hőmérséklet- vagy zajexpozíciós munkaköröket. Továbbá említi azokat a munkaköröket is, amelyek kémiai, biológiai vagy egyéb egészségügyi kockázatokkal járnak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) KKM rendelet

A külképviseletek besorolásáról, valamint a tartós külszolgálaton lévőknek járó deviza-alapilletmény és költségtérítés kiszámításának részletes szabályairól szóló 3/2017. (II. 28.) KKM rendelet módosításáról

A 1/2025. (I. 13.) KKM rendelet a külképviseletek besorolásáról és a tartós külszolgálaton lévők deviza-alapilletményének, valamint költségtérítésének kiszámításáról szóló 3/2017. (II. 28.) KKM rendelet módosítását tartalmazza. A külgazdasági és külügyminiszter rendelete alapján a módosítás a 2025. január 1-jén életbe lépő új mellékletet határoz meg. Az új szabályozás szerint a már folyamatban lévő tartós külszolgálatok esetében a 2024. december 31-én hatályos mellékletet kell alkalmazni. A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. A melléklet tartalmazza a külképviseletek devizaalapilletményeit, lakhatási, vegyes és gyermeknevelési költségtérítési szorzóikat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

15/2024. JEH határozat

A hatálytalanság, illetve a teljesítés lehetetlenné válása szabályainak alkalmazhatóságáról a hatósági jóváhagyás hiánya miatt hatálytalan szerződés esetén

A Kúria 15/2024. JEH határozata a hatálytalan szerződések ügyében a hatósági jóváhagyás hiányát és a teljesítés lehetetlenségét tárgyalja. Ha egy szerződés hatálytalan a hatósági jóváhagyás elmaradása miatt, akkor a teljesítés lehetetlenné válása nem alkalmazható okként. A hatósági jóváhagyás hiánya érvénytelenné teszi a szerződést, így a teljesítési kötelezettségek sem érvényesíthetők. A Kúria hangsúlyozza, hogy ez a jogértelmezés eltérhet a korábbi, 2017-es döntéstől. Az eljáró tanács új eljárást rendelhet el, ha a felek nem tudnak megegyezni a szerződés módosításáról. A határozat alapvető kérdése, hogy a hatósági jóváhagyás hiányában a lehetetlenülés jogkövetkezményei alkalmazhatók-e, vagy csak az érvénytelenség következményei. A hatósági jóváhagyás nélküli szerződések nem lépnek hatályba, és a teljesítés sem követelhető. Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség elvét alkalmazta, míg a másodfokú bíróság eltérő álláspontra helyezkedett. A Jogegységi Panasz Tanács a hatálytalanság és lehetetlenség jogi megkülönböztetésének fontosságát hangsúlyozta, és megállapította, hogy a kormányhivatal döntéseit a vonatkozó szabályok alapján kell értékelni.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

16/2024. JEH határozat

A közhasznú alapítványok illetékmentességéről

A Kúria 16/2024. JEH határozata a közhasznú alapítványok illetékmentességéről rendelkezik. Az alapítvány nyilvántartásba vétele illetékmentes, ha vállalja, hogy a második év végéig megszerzi a közhasznú jogállást. A változásbejegyzési eljárásra azonban ez az illetékmentesség nem vonatkozik, de bizonyos feltételek mellett az alapítvány teljes személyes illetékmentességet kaphat. Az alapítványok közhasznú minősítése önmagában nem elegendő a személyes illetékmentességhez, további feltételek teljesítése szükséges. Az Itv. alapján az alapítványok mentesülhetnek az illetékfizetés alól, ha nyilatkozatot tesznek a törvény által meghatározott feltételek teljesítéséről. A változásbejegyzési eljárás illetékmentessége csak akkor érvényes, ha az alapítvány vállalja a közhasznú jogállás megszerzését. A jogalkotó célja az, hogy a már működő alapítványok ügyeiben biztosítsa az illetékmentességet, és a Jogegységi Panasz Tanács jogegységi határozatot hozott, amely kötelező érvényű a bíróságokra.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

17/2024. JEH határozat

Az anyagi halmazatban álló bűncselekmények miatt több büntetés egymás mellett történő kiszabása esetén a harmadfokú eljárásban az ellentétes döntéssel nem érintett bűncselekmény miatt kiszabható büntetés megváltoztathatóságáról

A Kúria 17/2024. JEH határozata a harmadfokú eljárásban a halmazati bűncselekmények miatti büntetések kiszabásának lehetőségeit vizsgálja. A döntés alapján a harmadfokú bíróság felülbírálhatja a másodfokú bíróság által halmazati büntetés keretében kiszabott, de fellebbezéssel nem érintett büntetéseket, ha azok törvénysértőek. A határozat célja a jogegység biztosítása és a büntetések arányos kezelése. A bíróságok eltérő álláspontokat képviselnek a halmazati büntetések kiszabásában, ezért a harmadfokú felülbírálat terjedelmét a másodfokú ítélet támadható részei határozzák meg. A jogorvoslati rendszer célja a törvényességi hibák orvoslása, és a büntetéseknek egységeseknek kell lenniük a bűncselekmények súlyával arányosan. A Kúria hangsúlyozza, hogy a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a döntések kötelező érvényűek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1001/2025. (I. 13.) Korm. határozat

A XI. Miniszterelnökség és a LXV. Bethlen Gábor Alap fejezet közötti előirányzat-átcsoportosításról

A 1001/2025. (I. 13.) Korm. határozat a XI. Miniszterelnökség és a LXV. Bethlen Gábor Alap közötti 774 204 000 forint összegű egyszeri átcsoportosítást rendeli el. Az átcsoportosítás a 2025. évi központi költségvetés keretein belül történik, különböző jogcímek és alcímek között. A felelősök között a nemzetgazdasági miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepel. A határidő 2025. január 31. A módosítás érvényessége egyszeri jellegű a költségvetési évben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. (I. 13.) ME határozat

A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya közötti kétoldalú földgázellátási szolidaritási mechanizmusról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

Orbán Viktor miniszterelnök 1/2025. (I. 13.) ME határozatában felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert, hogy véglegesítse a Magyarország és Románia közötti földgázellátási szolidaritási mechanizmusról szóló megállapodás szövegét. A határozat alapján a külgazdasági és külügyminiszternek ki kell adnia a szükséges meghatalmazási okiratot, és a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét haladéktalanul a Kormány elé kell terjeszteni.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (I. 13.) ME határozat

A Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti kétoldalú földgázellátási szolidaritási mechanizmusról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

A 2/2025. (I. 13.) ME határozat a Magyarország és a Szlovén Köztársaság között létrejövő kétoldalú földgázellátási szolidaritási mechanizmusról szóló megállapodás végleges szövegének megállapítására vonatkozó felhatalmazásról szól. A miniszterelnök, Orbán Viktor, a külgazdasági, külügyi, energiaügyi és igazságügyi miniszterek javaslata alapján felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert a megállapodás végleges szövegének jóváhagyására. Továbbá, felkéri a minisztereket, hogy a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé a végleges megállapítás után.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1/2025. számú NVB határozat

A Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében időközi országgyűlési képviselő-választás kitűzése tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság 1/2025. számú határozata szerint a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében időközi országgyűlési képviselő-választást tűztek ki 2025. március 23. napjára, mivel a mandátum Varju László lemondásával megüresedett. A választási eljárás határideit és szabályait a határozat melléklete tartalmazza. A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó kérelmeket legkésőbb 2025. január 12-ig lehet benyújtani. Az időközi választásra vonatkozó eljárási határidőket és egyéb részleteket pontosan meghatározták, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat. A választási kampány 2025. február 1-jén kezdődik és március 23-án 19.00 óráig tart, a választás napján kampánytevékenység nem végezhető. A szavazásra március 23-án 6.00 és 19.00 óra között kerül sor. Az eredmények megállapítása legkésőbb március 29-én történik. A választási iratok megsemmisítése június 23-án esedékes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben)

A Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25-én lépett hatályba, hangsúlyozva a magyar nemzet történelmi örökségének és kereszténységének fontosságát, valamint a nemzeti egység megőrzését. Az Alaptörvény deklarálja Magyarország függetlenségét és demokratikus jogállamként való működését, rögzíti a hatalom megosztásának elvét, a nemzetiségek jogait, valamint a közösségi értékeket. Tartalmazza a magyar hivatalos nyelvet, a nemzeti ünnepeket, a címer és zászló leírását, és a gazdasági elveket is. Az Alaptörvény fontos cikkelyei foglalkoznak a természetes erőforrások védelmével, a nemzetközi jogi kötelezettségekkel, az alapvető jogok védelmével, valamint a kommunista diktatúra bűneivel. Kiemeli az állam kötelességét az emberi méltóság és jogok védelmében, és hangsúlyozza a gyermekek védelmét, a nők és férfiak egyenjogúságát, valamint a szociális biztonságot. Az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, amely törvényeket alkot és költségvetést fogad el. A köztársasági elnök feladatai közé tartozik az ország képviselete, a törvények kezdeményezése és a bírák kinevezése. A Kormány a végrehajtó hatalom, amely a köztársasági elnök javaslatára működik. A közpénzek átláthatósága és a felelős gazdálkodás hangsúlyozása mellett a szöveg a rendőrség és a hadsereg feladatait is tárgyalja. Az Alaptörvény hatálybalépése nem befolyásolja a korábbi jogszabályok érvényességét, és az új szabályok lépnek érvénybe, míg az Országgyűlés képviselőiként alkotmányozó hatalmunkkal létrehozzuk Magyarország első egységes Alaptörvényét.