Magyar Közlönyök
ELMÚLT 90 NAP 2026 2025

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

475/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A Duna Aréna felújításával összefüggésben az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A 475/2025. (XII. 31.) Kormányrendelet a Duna Aréna felújításával kapcsolatos közigazgatási ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról szól. A Kormány célja a 2027-es World Aquatics eseményekhez szükséges létesítményfejlesztések támogatása, valamint a Duna Arénában zajló oktatási tevékenységek infrastrukturális fejlesztése. A rendelet számos módosítást tartalmaz, beleértve a kapcsolódó mellékletek frissítését és a közigazgatási ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazását a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is. A Duna Aréna fejlesztése Budapest 25879 helyrajzi számú ingatlanán valósul meg, a közterület-használat időtartama 2026. május 1. és 2027. december 31. között. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

476/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A 476/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházások közigazgatási ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról, valamint a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szól. A módosítás célja a kiemelt beruházások gyorsabb és egyszerűbb megvalósítása, elősegítve ezzel a gazdasági fejlődést és a versenyképességet. A rendelet új szabályokat állapít meg a beépítésre vonatkozóan, beleértve a zöldfelületek minimumát és az épületek maximális magasságát. A változtatási tilalom nem alkalmazandó a meghatározott ingatlanokra, és a tereprendezést is engedélyezhetik ütemezetten. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

477/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

Egyes sportlétesítmények felújításával összefüggésben az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A 477/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a sportlétesítmények felújításával kapcsolatos közigazgatási ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szól. A rendelet célja a 2027-es World Aquatics Világbajnokság és a Masters Világbajnokság megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztések támogatása, különös figyelmet fordítva a Hajós Alfréd és Széchy Tamás Sportuszodára. A módosítások a településrendezési és építési követelmények eltéréseivel, valamint a beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási eljárások egyszerűsítésével foglalkoznak. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

478/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatásról szóló 23/2017. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról

A 478/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatásról szóló 23/2017. (II. 3.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. A módosítás célja a fogalommeghatározások kiegészítése a jogalkalmazási tapasztalatok fényében. A rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alapján készült, és pontosítja a munkaviszonyok körét. A módosítások a hatálybalépéskor folyamatban lévő támogatásokra is vonatkoznak. A rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

479/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 614/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A 479/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 614/2022. (XII. 29.) Korm. rendeletet. A módosítás célja a Magyar Honvédség hatékony működésének elősegítése, valamint a jogszabályok és digitális állam összhangjának megteremtése. A rendelet új alcímmel bővíti a honvédelmi törvényt, amelyben meghatározza a Honvédség középszintű vezető szervét és annak feladatkörét. A hadkiegészítő és toborzó irodák illetékességi területei is részletezve vannak. A rendelet előírja az adatszolgáltatás formátumát és módját, amely elektronikus kapcsolattartáson keresztül, vagy postai úton történhet. A módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

480/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A 480/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítja a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletet. A módosítás célja az adminisztrációs terhek csökkentése és a műszaki biztonsági követelmények egyszerűsítése. A felvonó- és mozgólépcső-ellenőrök továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek, de a szakmai ismeretek megújításához szükséges képzések továbbra is biztosítva legyenek. A rendelet új szabályokat állapít meg a létesítési engedélyek kérelmezésére, valamint az eltérések kezelésére vonatkozó dokumentációk előírására. A rendelet 2025. január 8-án lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

481/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A 481/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítja a 282/2007. (X. 26.) Korm. rendeletet, amely a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről és a szakvéleményt adó szervekről szól. A módosítás célja a kriminalisztikai digitális nyomszakértői vizsgálatokkal kapcsolatos szervek kijelölése, valamint a jogszabályok elektronikus hozzáférésének javítása. A Nemzeti Jogszabálytár, amely ingyenesen elérhető, mesterséges intelligenciával támogatott jogi információkereső rendszert (MI kereső) működtet, hogy segítse a felhasználókat a jogszabályok megértésében. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

482/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A 482/2025. (XII. 31.) Kormányrendelet a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásának módosítását tartalmazza. A rendelet célja a statisztikai adatátvételekhez szükséges részletszabályok megállapítása, különös figyelmet fordítva a személyesadat-kategóriákra. A módosítások között szerepel a hivatalos statisztikákkal kapcsolatos európai uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezések kijelölése is. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adatátadás mértéke a hivatalos statisztikai célokhoz szükséges adatokra terjed ki, beleértve a nyugdíjpénztárak tagjaira és a mobilcella adatokra vonatkozó információkat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

483/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

Az informatikai tárgyú és a digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

A 483/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet célja az informatikai és digitális államra vonatkozó kormányrendeletek módosítása, a digitális szolgáltatások szabályainak pontosítása, új szolgáltatások végrehajtási szabályainak megállapítása, valamint az uniós digitalizációs követelmények hazai jogrendbe való átültetése. A rendelet érinti a polgári adatnyilvántartást, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint a kormányzati célú hálózatokra vonatkozó előírásokat. A NISZ Zrt. jogutódja a kormányzati hírközlési szolgáltató lesz 2026. január 1-jétől, a jogutódlás nem érinti a jogelődökkel szembeni követeléseket. A jogszabály módosítása új részszolgáltatást vezet be, az adatváltozásértesítési szolgáltatást, és részletes műszaki követelményeket határoz meg a digitális szolgáltatásokra. A közszolgáltatóknak együtt kell működniük a digitális állampolgárság szolgáltatóival, és az elektronikus azonosítást is szabályozzák. A szöveg említi az (EU) 2024/903 és (EU) 2025/1420 rendeletek végrehajtásához szükséges szabályozásokat, valamint tartalmazza a közúti közlekedési, ingatlan-nyilvántartási és adóhatósági adatok kezelésére vonatkozó előírásokat is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

484/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

Egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 484/2025. (XII. 31.) Kormányrendelet a fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól, amelynek célja az európai uniós források hatékony felhasználása. A rendelet több módosítást tartalmaz a 2014–2020 és a 2021–2027 programozási időszakokra vonatkozóan, például a civil szervezetekkel kapcsolatos támogatások kezelését, valamint a kifizetési kérelmek és a közbeszerzési eljárások szabályait érinti. A módosítások célja a költségek növekedésének kezelése és a támogatási folyamatok egyszerűsítése. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

485/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról

A 485/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanok tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat módosítja. A cél, hogy a helyi közösségek önazonosságát védjék, figyelembe véve az önkormányzatok akaratát. Emellett bevezetésre kerül a társasházi építményi jog, amely új jogintézményként jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban. A módosítások tartalmaznak jogértelmezési kérdéseket és a tulajdonilap-másolatok kezelésére vonatkozó új szabályokat is. A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba bizonyos rendelkezésekkel együtt.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

486/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól

A 486/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait határozza meg. A rizstermesztés speciális mezőgazdasági ágazat, amely jelentős befektetéseket igényel, ezért fontos, hogy a rizstelephez tartozó területek egy birtoktestet alkossanak és egységesen hasznosuljanak. Az eljárás célja a rizstermesztés tényleges folyamatának ellenőrzése és a jogszabályi követelmények betartatása. A rizstelep minősítése közhiteles ingatlan-nyilvántartásban is megjelenik, és a minősítés visszavonására is lehetőség van, ha a feltételek már nem teljesülnek. A rendelet részletezi a kérelem benyújtásának módját, a szükséges mellékleteket, valamint a kérelem elbírálásának folyamatát. A rizstelep méretének módosítására és a minősítés visszavonására vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

487/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A zöldtöltés-igazolási rendszerről

A 487/2025. (XII. 31.) Kormányrendelet a zöldtöltés-igazolási rendszerről szól, amely célja a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia hasznosításának növelése a közúti közlekedésben. A rendszer lehetőséget ad az elektromos töltőberendezés üzemeltetőinek bevételre, és elősegíti az elektromobilitás terjedését. A rendelet részletezi a zöldtöltés-igazolási rendszer működését, a szükséges engedélyeket, a nyilvántartási kötelezettségeket, valamint a Hivatal feladatait. Az üzemeltetői engedélyesek és üzemanyag-forgalmazók részt vehetnek a rendszerben, amely lehetőséget biztosít a megújuló energia mennyiségének nyilvántartására és igazolására. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és célja a fenntartható energiafelhasználás előmozdítása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A 488/2025. (XII. 31.) Kormányrendelet módosítja a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeit és igazolását. Magyarország célja, hogy 2030-ra a közlekedési energiafelhasználásának legalább 25%-át megújuló forrásokból biztosítsa. A rendelet bevezeti a kötelező megújuló üzemanyag-részarányt 2026-ra, és különböző bírságolási rendszereket alkalmaz a követelmények ösztönzésére. A bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményei szigorodnak, és elérendő üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célokat határoznak meg. A 2026-os kötelező arány 0,3%, míg 2030-ra 5,5% elérése a cél. A jogszabály a megújuló energiaforrások forgalmazására vonatkozó kötelezettségeket is érinti, és a nem megfelelő üzemanyag-forgalmazás bírságot vonhat maga után. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és érinti az üzemanyagok energiatartalmával kapcsolatos előírásokat is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

489/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet felszín alatti vízhasználatainak egyes szabályairól szóló 221/2025. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A 489/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) és a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet felszín alatti vízhasználatainak szabályairól szóló 221/2025. (VII. 24.) Korm. rendeletek módosítását tartalmazza. A Kormány célja a vízügyi hatósági rendszer koherenciájának biztosítása és a vízkivétel adminisztratív terheinek csökkentése. A módosítások között szerepel, hogy a vízügyi hatóság jogosult a kötelezett költségére elvégezni a meghatározott cselekményeket, ha azok nem teljesültek. Továbbá, a monitoring terv készítése nem kötelező, ha a vízkivétel évi mennyisége nem haladja meg a 10 000 m³-t. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

490/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet

A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A 490/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet a 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza, amely a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit szabályozza. A módosítás célja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos képzési igazolások minimumkövetelményeinek és kölcsönös elismerésének megállapítása az EU-s jogszabályoknak megfelelően. A rendelet további részletezi a nem utántölthető tartályok tárolásának és szállításának feltételeit, és kötelezővé teszi azok ártalmatlanítását egy éven belül. A rendelet 2026. február 1-jén lép hatályba, és a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó eljárásokra vonatkozó új szabályokat is bevezet.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

43/2025. (XII. 31.) EM rendelet

Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról

A 43/2025. (XII. 31.) EM rendelet a 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról szól, amely az egyetemes szolgáltatók számára felajánlott földgázforrások mennyiségét és árát, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek körét szabályozza. A módosítás célja, hogy 2026. szeptember 30-ig fenntartja a magyar családok és nyugdíjasok számára az alacsony földgázárakat. A rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi törvény alapján készült, és 2026. január 1-jén lép hatályba. A mellékletek tartalmazzák a dedikált földgázforrások kitárolásának részleteit is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

67/2025. (XII. 31.) NGM rendelet

A pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól szóló 20/2018. (XII. 21.) PM rendelet módosításáról

A 67/2025. (XII. 31.) NGM rendelet módosítja a 20/2018. (XII. 21.) PM rendeletet, amely a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásáról, illetve az elfogott és őrizetbe vett személyek őrzésének és kísérésének szabályairól szól. A módosítás célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok számára önálló szervi jogállást teremtsen, amely különválik a rendvédelmi szervektől. A rendelet tartalmazza a szükséges jogszabályi változtatásokat, amelyek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira is kiterjednek. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

68/2025. (XII. 31.) NGM rendelet

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet módosításáról

A 68/2025. (XII. 31.) NGM rendelet módosítja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendeletet. A módosítás célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállást kapjanak, kiszabadulva a rendvédelmi szervek közül, és így a központi államigazgatási szervek között egy új, önálló csoportba kerüljenek. A rendelet a 2017. évi CL. törvény 269. § (10) bekezdésén alapul, és a módosítás a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. A szövegben a katonai nemzetbiztonsági szolgálat említését is módosítják.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

69/2025. (XII. 31.) NGM rendelet

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság megszűnésére tekintettel az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

A 69/2025. (XII. 31.) NGM rendelet módosítja az 1/2022. (V. 26.) GFM rendeletet, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok megszűnésére vonatkozik. A módosítás célja, hogy az állami vagyon hatékonyabb felügyelete érdekében a miniszter kijelölje a megfelelő személyeket az állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi jogainak gyakorlására. A rendelet eltörli a megszüntetett társaságokra vonatkozó korábbi rendelkezéseket, és a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

70/2025. (XII. 31.) NGM rendelet

A nemzetgazdasági miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság cégnevének változása átvezetése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

A 70/2025. (XII. 31.) NGM rendelet célja a nemzetgazdasági miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok cégnevének változásának átvezetése. A rendelet módosítja az 1/2022. (V. 26.) GFM rendeletet, amely az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett gyakorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek kijelöléséről szól. A módosítás célja, hogy a gazdasági társaságok névváltozását a megfelelő jogszabály keretein belül érvényesítse. A rendelet értelmében a „MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság” nevet „CH Creative Hungary Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság” névre cserélik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1595/2025. (XII. 31.) Korm. határozat

Területfejlesztési célú források felhasználásával kapcsolatos egyes további intézkedésekről

A 1595/2025. (XII. 31.) Korm. határozat a területfejlesztési célú források felhasználásáról szól, támogatásokat biztosítva a kedvezményezettek számára. A Kormány támogatja a támogatások odaítélését, és felkéri a közigazgatási és területfejlesztési minisztert a szükséges intézkedések megtételére, beleértve a támogatási jogviszonyok létrehozását és a költségvetési kifizetéseket. A miniszternek megállapodást is kell kötnie a Magyar Államkincstárral. A határozat melléklete különböző önkormányzatok számára megállapított támogatási összegeket és célokat sorol fel, mint például alapinfrastruktúra fenntartása, közszolgáltatások nyújtása és településüzemeltetés. A lista 261 települést tartalmaz, köztük Cegléd, Csanádpalota, és Szentendre. Minden település neve mellett szerepel a kapott támogatás összege. Az adatok célja a települések fejlesztési forrásainak nyomon követése. A dokumentum a 2025-ös költségvetés tervezetéhez kapcsolódik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1596/2025. (XII. 31.) Korm. határozat

A Magyar megoldás a változó környezetben című, Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiájáról (2026–2030)

A 1596/2025. (XII. 31.) Korm. határozat a Magyarország 2026 és 2030 közötti nemzetközi fejlesztési együttműködési szakpolitikai stratégiáját fogadja el, amely a "Magyar megoldás a változó környezetben" címet viseli. A Kormány felkéri a külgazdasági és külügyminisztert a stratégia végrehajtására és a szükséges szakpolitikai koordináció biztosítására, valamint arra is, hogy a stratégiát tegyék közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján. A határidők folyamatosak, illetve azonnaliak. Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával érvényes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról

A 458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a vámjogi szakértői hatósági képzésről és vizsgáról rendelkezik. Célja a képzés és vizsga követelményeinek meghatározása, valamint a képző szervek és vizsgabiztosok feladatainak rögzítése. A rendelet biztosítja az Uniós Vámkódex következetes alkalmazását és a vámjogi szakértelem érvényesülését. A képzéshez érettségi szükséges, a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A képző szerveknek a vizsgatárgyköröket kell oktatniuk, és a vizsgákat ők szervezik. A vizsgázónak lehetősége van a vizsga eredményeinek értékelésére, és ha a vizsgabiztos szabálytalanságot észlel, figyelmeztetheti vagy kizárhatja a vizsgából. Az írásbeli vizsgát a vizsgabiztos értékeli, az eredményt 8 napon belül közlik. A vizsga háromtagú bizottság előtt zajlik, és a vizsgázók panaszt tehetnek a lebonyolítással kapcsolatban. A vizsga díja a minimálbér százalékában van meghatározva. A rendelet 31 nappal a kihirdetés után lép hatályba, és a már megkezdett vizsgákat a hatályos szabályok szerint kell befejezni. A vizsga eljárásrendjét a képző szerveknek kell alkalmazniuk, a vizsgázók pedig a szóbeli vizsgához tételhúzással és felkészülési idővel készülnek. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó adatait és a minősítést.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

459/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

A 459/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza. A módosítások célja a jogszabályi változások végrehajtásának elősegítése, valamint az adatszolgáltatási szabályok felülvizsgálata. A rendelet pontosítja, hogy mely költségek nem elszámolhatóak, és új bejelentéseket definiál, ha a beruházás tárgya vagy helyszíne megváltozik. Emellett az adókedvezmény igénybevételének feltételeit is szigorítja, például kizárja az energiatermeléshez kapcsolódó beruházásokat, ha azok kizárólag a saját energiaszükségletet szolgálják. A változások 2026. január 1-jén lépnek hatályba, bizonyos rendelkezések pedig már az e rendelet kihirdetését követő 31. napon érvényesek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

460/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A 460/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a Magyar Turisztikai Ügynökség feladatait meghatározó 61/2017. (III. 20.) Korm. rendeletet. A módosítás célja a turisztikai ágazat folyamatos fejlesztésének biztosítása és a jogszabályi környezet változásainak követése. A rendelet lehetővé teszi, hogy a turisztikai ügynökség különböző gazdálkodó szervezeteket vonjon be feladatainak előkészítésébe és végrehajtásába. A módosítás a kihirdetés napjától lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

461/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

Az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A 461/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendeletet, amely a turizmus fejlesztésével kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szól. A turizmus a magyar gazdaság stratégiai ágazata, amely fontos szerepet játszik a GDP növelésében és a helyi gazdaság élénkítésében. Az adatvezérelt döntéshozatal érdekében szükséges a pontos adatszolgáltatás. A módosítások értelmében bizonyos rendelkezések 2026. január 1-jén, míg mások 2027. január 1-jén lépnek hatályba. A rendelet a kihirdetését követő napon lép életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

462/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A 462/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a Magyar Export-Import Bank kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendeletet. A módosítás célja a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek finanszírozási lehetőségeinek bővítése. A rendelet új rendelkezéseket vezet be a belföldi célú hitelek és refinanszírozási hitelek terjedelmére vonatkozóan, valamint a kamatkiegyenlítési rendszer keretein belül megfogalmazott feltételek szigorítására is sor kerül. A módosítások a versenyképesség javítását célzó hitelekre is vonatkoznak. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

463/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A 463/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeit módosítja. A kormány célja, hogy támogassa a gazdálkodó szervezetek külpiaci terjeszkedését az exporthitelekhez kapcsolódó biztosítási lehetőségek bővítésével. A módosítás értelmében a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a egy új bekezdéssel bővül, amely az elektronikus formában kiállított származási bizonyítványok benyújtására vonatkozó speciális rendelkezéseket ír elő. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

464/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A 464/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletet, mely az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szól. A Kormány elkötelezett a hazai áruk és szolgáltatások exportjához kötött segélyhitelnyújtás mellett. A módosítások közé tartozik a Mehib Zrt. által nyújtott biztosítási feltételek alkalmazása, valamint a segélyhitelre vonatkozó díjvisszatérítési szabályok. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

465/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A 465/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek költségeinek feltételeit és szabályait módosítja. A kormány célja a belföldi gazdálkodó szervezetek finanszírozási lehetőségeinek bővítése. A módosítások között szerepel, hogy a belföldi célú hitelgarancia fogalmát pontosítják, valamint a szolgáltatásexporthoz kapcsolódó exporthitel garancia feltételeit is tisztázzák. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

466/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A szárított dohány és a fermentált dohány előállításáról, tárolásáról és kereskedelméről szóló 557/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A 466/2025. (XII. 30.) Kormányrendelet a szárított és fermentált dohány előállításának, tárolásának és kereskedelmének szabályait módosítja, a 557/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján. A módosítás célja az illegális dohánygyártás és kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés. A rendelet kiegészíti a nyilvántartás minimális adattartalmát, amely a 4. mellékletben található, és változtatásokat eszközöl az 1. mellékletben is. A módosítások között szerepel a dohánytermesztésre használt földterület nagyságának nyilvántartása és a dohány típusának pontosítása. A rendelet 2026. február 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

467/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A kormányzati szoftverlicenc-gazdálkodásról

A 467/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányzati szoftverlicenc-gazdálkodás részletes szabályait határozza meg, célja a költséghatékony beszerzési stratégiák elősegítése és az átláthatóság biztosítása. A rendelet a Digitális Magyarország Ügynökségre, a Digitális Kormányzati Ügynökségre és a kormány alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozik, és tartalmaz bírságolási szabályokat is. A DMÜ felügyeli a szoftverlicenc-gazdálkodást, létrehozza a Technológiai Információs Nyilvántartási Rendszert, és működteti a Szoftverházat, amely a szoftverlicenc-igények összegyűjtéséért és egységesítéséért felelős. A központi szoftverlicenc-gazdálkodásban részt vevő szervezetek szoftverlicenc-felelőst jelölnek ki és készítik el a szabályzatokat. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, a DMÜ pedig 2026. március 31-ig közzéteszi a kapcsolódó információkat. A jogsértések bírságait forintban határozzák meg, változó összegekkel, például az adatváltozás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000-től 1 000 000 forintig.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

468/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet és a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról szóló 307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet módosításáról

A 468/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökségről szóló 301/2018. (XII. 27.) és a Digitális Magyarország Ügynökségről szóló 307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendeletet. A cél egy átfogó információ-technológiai eszköz nyilvántartás létrehozása, valamint a digitális felzárkóztatás és környezettudatos eszközgazdálkodás támogatása. A rendelet létrehozza a Nemzeti Informatikai Eszközkezelési Rendszert (NITEK), amelyért az energiaügyi miniszter felelős. A Digitális Kormányzati Ügynökség feladata a NITEK nyilvántartás-vezetése és eszközéletút-menedzsment szolgáltatások biztosítása. Az új szabályozás részletezi az IT eszköz- és szoftverlicenc-gazdálkodás feladatait, a csatlakozó szervezetek kötelezettségeit, valamint a szoftverlicenc-gazdálkodási díjak mértékét. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

469/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A 469/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról szól, amely az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeit és megfelelőségük tanúsítását érinti. A módosítás célja a zajkibocsátással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek harmonizálása az uniós irányelvekkel. A Kormány a környezet védelméről szóló törvény alapján rendelte el a módosítást, amely kiegészíti a 140/2001. rendeletet, és megszünteti annak egy korábbi bekezdését. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az uniós irányelveknek való megfelelést szolgálja.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

470/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A 470/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény végrehajtásának módosítását célozza. A módosítás a biztonságos villamosenergia-ellátás elősegítése érdekében kiegészíti a hálózatfejlesztéssel és a hálózathasználattal kapcsolatos szabályokat, valamint pontosítja az engedélyezési eljárásokat a közös használatú termelői vezetékek vonatkozásában. A rendelet új büntetési tételeket is bevezet, ha a hálózatfejlesztési munkálatok nem teljesülnek. Emellett új rendelkezések kerülnek bevezetésre a kiemelt beruházások és a rendszerhasználói igénybejelentések tekintetében, külön hangsúlyt fektetve az Otthon Start program keretében zajló építkezésekre. A módosítások többsége a rendelet kihirdetését követően lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

471/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet és az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A 471/2025. (XII. 30.) Kormányrendelet módosítja a bányászatról és az energiahatékonyságról szóló törvények végrehajtására vonatkozó szabályokat. A módosítások célja az energiahatékonysági kötelezettségek szigorítása és a lakóépületek energiahatékonyságának javítása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, de egyes rendelkezések már 16 nappal a kihirdetés után életbe lépnek. A mellékletek tartalmazzák az energiamegtakarítási tényezőket és az energiahatékonysági intézkedések élettartamát. Az állam lakossági épületfelújítási programot indít, amely 2025 és 2027 között közel 150 ezer lakóingatlan felújítását segíti. A program résztvevői kevesebb önerővel is végezhetik a felújításokat, az energiakereskedők hozzájárulásával. A szöveg részletezi a programhoz szükséges intézkedéseket és a kötelezettségeket. A Végső felhasználónak tudomásul kell vennie, hogy személyes adatait nyilvántartják, és a támogatások ellenőrizhetők. A felek kijelentik, hogy a szerződést elolvasták és megértették. A Végső felhasználó a támogatás keretében szolgáltatást kap az energiamegtakarítást eredményező beruházás megvalósításához.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

472/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A 472/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítja a 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendeletet, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozik. A módosítás célja az UV-328, a Dechlorane Plus és a perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS) anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma, mivel ezek káros hatással vannak a környezetre és az emberi egészségre. Az említett anyagok gyártása és használata különböző határidőkkel 2025-től tilos. A tagállamoknak jelenteniük kell az Európai Bizottság felé ezen anyagokról szóló információkat. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és kiegészíti a 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletét is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

473/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról

A 473/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásának módosítását célozza, amelynek célja a felnőttképzés minőségének javítása és a résztvevők választásának elősegítése. A módosítások között szerepelnek a képzési és vizsgasikerességi mutatók bevezetése, a felnőttképzők vagyoni biztosítékának jogutódra való átszállása, valamint a szakképzési tájékoztatási központ bevonásának lehetősége. A rendelet több paragrafust és alcímet módosít, beleértve a képzések sikerességi statisztikáinak kötelező nyújtását is. A rendelet hatályba lépése a kihirdetést követő napon kezdődik, kivéve egyes pontokat, amelyek későbbi időpontban lépnek életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

474/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

A nemzeti koordinációs központ tevékenységének részletes szabályairól

A 474/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet a nemzeti koordinációs központ működésének részletes szabályait határozza meg, amely célja az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági közösség nemzeti kapcsolattartó pontként való működése. A rendelet szabályozza a csatlakozást a kompetenciaközösséghez és a támogatások felhasználását. Az NCC-HU feladatai közé tartozik a támogatások ellenőrzése, a források kezelése és a költségvetési keretek betartása. A támogatási kérelmek elbírálásának folyamata, a benyújtási határidők, valamint a költségek elszámolására vonatkozó szabályok is részletezésre kerülnek. A szöveg említi az összeférhetetlenségi és szabálytalansági eljárásokat is, melyek célja a jogszerűség és átláthatóság biztosítása. A rendelet az Európai Unió jogának való megfelelésről is rendelkezik, és hatályba lépése a kihirdetést követő 61. napon esedékes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1591/2025. (XII. 30.) Korm. határozat

Az Európai Unió kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító jogszabályi kerettel (Critical Raw Materials) kapcsolatos jogharmonizációs intézkedésekről, valamint a Nemzeti Feltárási Program elfogadásáról

A 1591/2025. (XII. 30.) Kormányhatározat az Európai Unió kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos jogszabályi keretének biztosításáról és a Nemzeti Feltárási Program elfogadásáról szól. A határozat több intézkedést tartalmaz, többek között a kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásának elősegítését, az egyablakos ügyintézési pont kijelölését az iparügyekért felelős miniszter által, valamint a Nemzeti Feltárási Program elkészítését és az Európai Bizottsághoz való benyújtását. A nemzetgazdasági és energiaügyi miniszterek feladatokat kapnak a program végrehajtásában, beleértve a szükséges források biztosítását és a vonatkozó hatóságok bevonását. Továbbá, a kultúráért és innovációért felelős minisztert is felkérik a programban való közreműködésre. A határozat célja a kritikus nyersanyagok biztosítása és a kapcsolódó jogi keretek harmonizálása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1592/2025. (XII. 30.) Korm. határozat

Az Országos Geotermikus Kutatási Program 2026 és 2029 közötti folytatásáról

A 1592/2025. (XII. 30.) Kormányhatározat az Országos Geotermikus Kutatási Program 2026 és 2029 közötti folytatásáról szól. A kormány jóváhagyja a programot, amely a hazai energiaszuverenitás erősítését célozza. Az energiaügyi minisztert felkérik a program megvalósítására, míg a kultúráért és innovációért felelős minisztert arra, hogy támogassa a felsőoktatási intézmények részvételét. Továbbá, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét is felkérik a program végrehajtására. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1593/2025. (XII. 30.) Korm. határozat

A Magyarország Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

A 1593/2025. (XII. 30.) Korm. határozat a Magyarország és a Görög Köztársaság közötti minősített adatok cseréjéről és védelméről szóló egyezmény végleges szövegének megállapítására vonatkozó felhatalmazásról szól. A Kormány egyetért az egyezmény szövegével, felhatalmazza a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét a véglegesítésre, valamint a külgazdasági és külügyminisztert a szükséges meghatalmazási okirat kiadására. A Kormány a törvénytervezet elfogadását is jóváhagyja, amelyet az Országgyűléshez történő benyújtásra készítenek elő. A törvényjavaslat előadójának a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét jelölik ki.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1594/2025. (XII. 30.) Korm. határozat

A Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról, valamint a közúti és vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzésében történő együttműködésről szóló Megállapodás módosításáról és kiegészítéséről szóló Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

A Kormány 1594/2025. (XII. 30.) határozata a Magyarország és az Osztrák Szövetségi Kormány között létrejött Megállapodás módosításáról szól, amely a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és a határforgalom ellenőrzéséről szól. A határozat felhatalmazza a belügyminisztert a Megállapodás végleges szövegének megállapítására, valamint a külgazdasági és külügyminisztert, hogy szükséges okiratokat biztosítson. A Kormány elfogadja a módosított Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, amelyet az Országgyűléshez benyújtanak. A törvényjavaslat előadójának a belügyminisztert jelölik ki.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

55/2025. (XII. 30.) BM rendelet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, továbbá a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet módosításáról

A 55/2025. (XII. 30.) BM rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szakmai feladatait és működési feltételeit módosítja, valamint a javítóintézetek rendtartását érinti. A módosítás célja, hogy a gyermekek és fiatalkorúak megfelelő ellátásban részesüljenek, biztosítva testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. A rendelet szerint a tisztálkodáshoz szükséges kiadások támogatása gyermekenként legalább évi 60 000 forint kell, hogy legyen. A javítóintézetek számára is előírja a napi rendszerességű tisztálkodás biztosítását, szintén 60 000 forintnyi támogatással. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

41/2025. (XII. 30.) EM rendelet

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet módosításáról

A 41/2025. (XII. 30.) EM rendelet módosítja az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt, különös figyelmet fordítva az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer végrehajtására. A módosítás célja az energiahatékonysági intézkedések hatékonyabb megvalósítása és a lakossági intézkedésekhez szükséges építési kulcstermékek körének meghatározása. Az új szabályozás rögzíti az energiamegtakarítás mértékét, valamint az építési kulcstermékek elérhetőségét, melyet az energiapolitikáért felelős miniszter a minisztérium honlapján tesz közzé. A rendelet 2026. január 1-jéig hatályba lép.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

42/2025. (XII. 30.) EM rendelet

A víziközmű-szolgáltatók közötti kapcsolódó szolgáltatás rendjéről

A 42/2025. (XII. 30.) EM rendelet a víziközmű-szolgáltatók közötti kapcsolódó szolgáltatások rendjét szabályozza. Célja a víziközmű-szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása anélkül, hogy ez érintené a lakossági és nem lakossági díjakat. Az átadási árakat egységes elvek alapján határozzák meg, amelyek 257 Ft/m³ ivóvíz és 465 Ft/m³ szennyvíz esetén érvényesek, és az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és hatályon kívül helyezi a korábbi, állami tulajdonú vízművekkel kapcsolatos díjakat szabályozó rendelet egyes pontjait.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

49/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet

Közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A 49/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet a közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosítását célozza, különösen a Közlekedési Szakértői Testület megszüntetésével összefüggésben. A módosítások között szerepel a környezetvédelmi hozzájárulás mértékének növelése és jogtechnikai változtatások. A rendelet a közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó képzési és vizsgáztatási szabályokat érinti, valamint a közlekedés biztonságával és környezetvédelmével kapcsolatos kutatási feladatokat. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a 2026. január 1-jén hatályba lépő részek kivételével.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

50/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet módosításáról

Az 50/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit, valamint a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályait módosítja. A rendelet célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok és technológiai fejlesztések figyelembevételével egyértelműsítse ezen járművekkel kapcsolatos előírásokat. A módosítások között szerepelnek a járművek külső megjelölésére vonatkozó szabályok, a túlsúlyos és túlméretes járművek közlekedésének feltételei, valamint az eljárási díjak és a különféle hozzájárulások kiadásának menetére vonatkozó újdonságok. A rendelet január 5-én lép hatályba, míg egyes mellékletei 31 nappal később.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

51/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet

A földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet módosításáról

A 51/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezését módosítja. Célja a miniszteri szabályozás pontosítása, hogy világosak legyenek a gazdálkodó szervezetek által végzett tevékenységek feltételei. A módosítások között szerepel az engedélyezési eljárás részletes szabályozása, a kérelmek tartalma, és az engedélyek kiadásának feltételei. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren korlátozások is vannak, például tevékenységenként legfeljebb két földi kiszolgáló kaphat engedélyt. A légiközlekedési hatóság korlátozhatja a földi kiszolgálást, a repülőtér üzemeltetője választja ki a jogosultakat, kötelező a konzultáció a repülőtér-használók bizottságával. A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba, új mellékletek bevezetésével, amelyek a földi kiszolgálási tevékenységeket részletezik. A kérelmezőknek megfelelő szerződéssel, képzett személlyel, valamint szükséges rendszerek használati jogával kell rendelkezniük. A követelmények között szerepel az utas- és poggyászkezelés, áruk kezelése, valamint a szükséges eszközök és engedélyek megléte. A megfelelő infrastruktúra, képzés és minőségbiztosítási tanúsítvány is elengedhetetlen a földi kiszolgáláshoz. A melléklet további részleteket és követelményeket tartalmaz a különböző tevékenységekre vonatkozóan.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

52/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet

A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet módosításáról

A 52/2025. (XII. 30.) ÉKM rendelet a területrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok kapcsolata erősítését célozza meg. A módosítás lehetővé teszi különleges kikötőterületek kijelölését a nagyvízi medrek övezetében, valamint az általános mezőgazdasági terület lehatárolásának egyértelműsítését. A rendelet a 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet kiegészítésével és módosításával terjed ki, és a településterv készítése során is alkalmazandó. A rendelet három nappal a kihirdetése után lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

26/2025. (XII. 30.) KIM rendelet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

A 26/2025. (XII. 30.) KIM rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működésének feltételeit módosítja, célja pedig az országos örökbefogadást elősegítő szerv feladatainak meghatározása és az eljárások egységesítése. A módosítások között szerepel a bölcsődei nevelés-gondozás kereteinek megerősítése, valamint a nevelőszülők örökbefogadási lehetőségeinek világos szabályozása. A rendelet érinti az örökbefogadási eljárások folyamatát, a testvérek együttes örökbefogadását, és az örökbe fogadni szándékozók kiválasztását is. A jogszabály különböző paragrafusai részletezik a szakszolgálatok feladatait, a gyermekek adatainak kezelését és az örökbefogadási eljárások lebonyolítását, valamint a határidőket és a kötelező lépéseket. A módosítások 2026. február 1-jén, illetve július 1-jén lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

23/2025. (XII. 30.) MK rendelet

A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletnek a 2026. évi felhasználási szabályok megállapításával összefüggő módosításáról

A 23/2025. (XII. 30.) MK rendelet módosítja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletet, a 2026. évi felhasználási szabályok megállapítása érdekében. A rendelet célja a központi költségvetés fejezeti és központi előirányzatainak 2026. évi kiadási tervének megállapítása. A módosítás tartalmazza az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a különböző támogatási formák és azok céljait. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és a benne foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. A melléklet részletezi az előirányzatok céljait, a kifizetés módját, és a támogatási igényekhez kapcsolódó eljárásokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

3/2025. (XII. 30.) MvM rendelet

A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendeletnek a 2026. évi felhasználási szabályok megállapítására irányuló módosításáról

A 3/2025. (XII. 30.) MvM rendelet a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet 2026. évi felhasználási szabályait módosítja. Célja, hogy a 2026-os központi költségvetés előírásainak megfelelően egységes jogi keretet biztosítson az előirányzatok kezelésére. A rendelet tartalmazza a módosítások részleteit, beleértve a táblázatok és paragrafusok módosítását. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és az Európai Unió támogatási szabályaihoz is kapcsolódik. A mellékletekben részletesen felsorolják a támogatási célokat és a jogosultakat, például civil szervezetek és vallásturisztikai projektek számára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

58/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról

A 58/2025. (XII. 30.) NGM rendelet a villamosenergia-tárolók létrehozatalára irányuló beruházások adókedvezményeinek igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokat határozza meg. A rendelet célja, hogy rögzítse a társasági adókedvezmény igénylésének és adminisztratív kötelezettségeinek részletes szabályait. A rendelet tartalmaz értelmező rendelkezéseket, például a beruházás megkezdésének definícióját, valamint a diszkont kamatláb és a kis- és középvállalkozások fogalmát. A vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adókedvezmény iránti kérelmüket, és a miniszternek 90 napon belül kell megvizsgálnia a bejelentést. Az adókedvezmény igénylésekor figyelembe kell venni a jelenérték számítását és a költségeket. A rendelet említi az adózók nyilvántartási kötelezettségeit és az iratok megőrzésének időtartamát is. A rendelet 31 nap múlva lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

59/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról

A 59/2025. (XII. 30.) NGM rendelet a környezeti károk felszámolására és más környezetvédelmi célú beruházások, felújítások adókedvezményének igénybevételére vonatkozó végrehajtási szabályokat határozza meg. A rendelet célja az adókedvezmény igénylésének és adminisztrációs kötelezettségeinek pontos leírása. A rendelet tartalmazza a beruházás megkezdésének időpontját, a diszkont kamatlábakat, és a kis- és középvállalkozások, valamint a nehéz helyzetben lévő társaságok definícióját. Az adókedvezményt a beruházás teljesítésekor lehet igényelni, ha az megfelel a törvényi feltételeknek. Az adózóknak be kell jelenteniük a szükséges adatokat, a miniszter pedig nyilvántartást vezet a bejelentésekről. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

60/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A hallásvédelmi tájékoztatóról

A 60/2025. (XII. 30.) NGM rendelet a hallásvédelmi tájékoztatóról szól, amelyet a szórakoztató célú elektronikus eszközökhöz csatlakoztatható fej- vagy fülhallgatók értékesítésekor kell mellékelni. A rendelet célja, hogy a fogyasztókat figyelmeztesse a hangerő káros hatásaira és a halláskárosodás megelőzésére. A tájékoztató hangsúlyozza, hogy a túl magas hangerő visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet, különösen hosszú ideig tartó zenehallgatás esetén. A halláskárosodás tünetei közé tartozik a tartós fülzúgás, a magas hangok hallásának nehézsége és a beszéd megértésének problémái. A hallás védelme érdekében ajánlott a hangerő korlátozása, zajszűrős fejhallgató használata és a biztonságos hallgatási szokások kialakítása. Különösen fontos a gyermekek hallásvédelme, akik érzékenyebbek a zajra, ezért fontos, hogy a szülők megfelelő eszközöket válasszanak és tudatosan alakítsák ki a helyes hallgatási szokásokat. A rendelet január 15-én lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

61/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról

A 61/2025. (XII. 30.) NGM rendelet a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról szól, amely az eljárási illetékek megfizetésének és ellenőrzésének részletes szabályait tartalmazza. A módosítás célja, hogy az illetékszabályozás összhangban legyen az 1990. évi XCIII. törvénnyel, valamint deregulációs okokból szükségessé válik az igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárásokra való utalás. A rendelet hatályon kívül helyezi bizonyos paragrafusokat, amelyek a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésével kapcsolatosak. A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba. Nagy Márton István, a nemzetgazdasági miniszter aláírásával.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

62/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, valamint az illeték kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet módosításáról

A 62/2025. (XII. 30.) NGM rendelet módosítja a 40/2006. (XII. 25.) PM rendeletet, amely az illetékek kezelésével, kiszabásával, elszámolásával és könyvelésével foglalkozik. A változtatások célja, hogy a nemzetgazdasági miniszter rugalmasabb keretek között határozhassa meg a visszterhes vagyonátruházási illeték forgalmi értékét, figyelembe véve az ingatlanátruházások aktuális építési technológiáit és anyagait. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és új mellékleteket is tartalmaz, amelyek részletezik az ingatlanok és földterületek értékeléséhez szükséges adatokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

63/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról

A 63/2025. (XII. 30.) NGM rendelet módosítja a 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendeletet, amely a termékek eladási árának és a szolgáltatások díjának feltüntetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A módosítás célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése a jogalkalmazási tapasztalatok alapján. A rendelet szerint árcsökkentés bejelentésekor meg kell jelölni a korábbi eladási árat, kivéve az új rendelkezés szerint, amely az egységárat is lehetővé teszi. A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

64/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet módosításáról

A 64/2025. (XII. 30.) NGM rendelet módosítja az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendeletet. A módosítás célja a mezőgazdasági termelés és az alapvető élelmiszerek ellátásának támogatása az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók által kialakult gazdasági helyzetben. A sertéstartók számára kedvezményes hitel lehetőségeket biztosítanak, és a támogatás mértékét az Üzletszabályzat határozza meg. A sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozások legfeljebb 500 ezer forint hitelkerethez juthatnak, és a hitel teljes futamidejére 100%-os kamat- és költségtámogatás jár. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

65/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosításáról

A 65/2025. (XII. 30.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések keretében eladott termékek szavatossági és jótállási igényeinek intézésére vonatkozó eljárási szabályokat módosítja. A cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. A rendelet előírja, hogy ha a vállalkozás nem tud nyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségéről, akkor 8 napon belül értesítenie kell a fogyasztót. A javítószolgálatnak is kötelező értesítenie a vállalkozást a javítás állapotáról. A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

66/2025. (XII. 30.) NGM rendelet

A dohánytermékek nyilvántartásba vételére és vizsgálatára, valamint a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 29/2017. (VII. 25.) NFM rendelet módosításáról

A 66/2025. (XII. 30.) NGM rendelet módosítja a dohánytermékek nyilvántartásba vételére és vizsgálatára, valamint a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat szabályozó 29/2017. (VII. 25.) NFM rendeletet. A módosítás célja a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) feladatkörének változásaihoz való alkalmazkodás. A rendelet előírja, hogy a díjak befizetése az NKFH által vezetett állami számlára történik. A módosítások a folyamatban lévő ügyekre is vonatkoznak, és a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (XII. 30.) TNM rendelet

A nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2019. (III. 19.) TNM rendeletnek a 2026. évi felhasználási szabályok megállapítására irányuló módosításáról

A 2/2025. (XII. 30.) TNM rendelet módosítja a 2/2019. (III. 19.) TNM rendeletet, amely a nemzetiségi és egyházi célú előirányzatok kezelésére vonatkozik, figyelembe véve a 2026. évi központi költségvetést. A módosítás célja egységes jogi keret biztosítása a 2026. évi felhasználási szabályok számára. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és tartalmazza a támogatásokra vonatkozó előírásokat, beleértve az egyházi és karitatív feladatokat is. Részletezi az előirányzatok céljait, a támogatások formáját és a kifizetési feltételeket. A külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek és a határon túli magyarok hitéleti tevékenységeinek támogatására is forrást biztosít. A támogatás célja a vallási közösségek működése és az egyházi örökség védelme. A támogatás pályázati rendszeren kívüli egyedi döntések alapján nyújtható, és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felelős a kezeléséért. A költségvetési támogatás célja az infrastrukturális eszközök vásárlása és a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények beruházási feladatainak támogatása. A nemzetiségi célú támogatások kiterjednek rendezvényekre és intézmények működésére, és elérhetők egyházi és nemzetiségi jogi személyek számára is. A cél a közösségek identitásának megőrzése és a nehéz helyzetbe került intézmények működési zavarainak elhárítása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

Helyesbítés

Helyesbítés történt a Magyar Közlöny 2025. december 29-én megjelent 158. számában, mely a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosi joggyakorlójának kijelölésével kapcsolatos. A 56/2025. (XII. 29.) NGM rendelet 1. mellékletének rendelkező része helyesen a következőképpen módosul: a Rendelet 1. melléklet VI. pontjában található táblázat egy új, 13. sorral bővül.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

442/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A 442/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. megszűnésével kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szól. A kormány célja az állami társaságok költséghatékonyságának javítása. A rendelet több jogszabályban módosítja az ÉMI nevét Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézetre (KTI). A módosítások érintik a lakáscélú állami támogatásokat, a polgári légiközlekedés védelmét, a közúti közlekedés szabályait, és más területeket is, ahol az ÉMI szerepét a KTI veszi át. A rendelet január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

443/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A 443/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal kapcsolatos közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. A kormány célja a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója, amely a magyar műemlékek védelmét szolgálja. A rendelet módosítja a 100/2012. (V. 16.) Korm. rendeletet, módosítva a határidőket a különböző mellékletekben. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

444/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A 444/2025. (XII. 29.) Kormányrendelet a gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról szól. A rendelet célja, hogy támogassa a Soltvadkert külterületén ipari technológiafejlesztés és üzemi környezet kialakítására irányuló beruházásokat. A módosítások között szerepel a beépítési szabályok és építési követelmények meghatározása, amelyek például a beépítési módot, a legnagyobb beépítési mértéket és az épületek magasságát érintik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

445/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A szegedi ipari terület fejlesztési befektetési területté nyilvánításáról, valamint az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A 445/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a szegedi ipari terület fejlesztési befektetési területté nyilvánításáról, valamint gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról szól. A rendelet célja a szegedi ipari terület bővítése érdekében szükséges infrastruktúra fejlesztések kiemelt beruházássá nyilvánítása és a kapcsolódó ingatlanok kisajátítása. Továbbá, támogatja a Dunaharaszti külterületén megvalósuló logisztikai ingatlanfejlesztési projektet. A módosítások érintik a Nyíregyházi Ipari Park bővítésével kapcsolatos iparbiztonsági engedélyezési eljárások racionalizálását is. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és a kapcsolódó közigazgatási ügyekre vonatkozóan is alkalmazni kell.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

446/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A 446/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházások közigazgatási ügyeinek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról szól, különös figyelmet szentelve a Tata város területén megvalósuló élelmiszeripari beruházásra. A rendelet módosítja a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendeletet, és új beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket határoz meg a vonatkozó ingatlanokra. A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba, és az érintett közigazgatási ügyekben is alkalmazni kell őket. Az élelmiszeripari beruházás helyszíne Tata belterülete, a 460/331 helyrajzi számú ingatlan.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

447/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A 447/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítja a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendeletet, amely az egyes beruházások közigazgatási ügyeit nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja. A kormány célja, hogy támogassa a keresztény oktatási intézmények létesítését Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrendje érdekében. A módosítások között szerepelnek a hitéleti és oktatási célú épületekre vonatkozó beépítési szabályok, valamint a csapadékvíz kezelésének új előírásai. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet az építésügyi és területrendezési jogszabályok módosításáról szól, amelynek célja a törvények végrehajtásának elősegítése, az építészeti fogalmak tisztázása, valamint az eljárások átláthatóságának növelése. A rendelet különféle jogszabályokat módosít, beleértve az építési bírságok és a főépítészi tevékenység szabályait, valamint a kivitelezési tevékenységek kötelező adatfeltöltését. Az OÉNY üzemeltetője értesíti az építtetőt a rendszerhasználati díjról, amelyet határidőre kell rendezni. A módosítások célja a jogszabályi keretek tisztázása és a hatékonyabb eljárások elősegítése. A szöveg érinti a tervezési alaptérkép készítésének részleteit, a telekhatár kitűzésének követelményeit, valamint különböző építési és településrendezési szabályokat. Külön hangsúlyozza a zöldterületek védelmét és fenntartását, valamint a környezeti szempontok figyelembevételét az építési folyamatok során. A módosítások 2026. április 1-jétől lépnek életbe, és a jogszabályok korszerűsítésére, valamint a zöldfelületek védelmére irányulnak. Az új előírások között szerepel a zöldfelületi tanúsítványok készítésének kötelezettsége, a természet helyreállításához kapcsolódó szabályok, valamint a tűzvédelmi előírások részletezése.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról

Az 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a műemlékvédelem szabályait határozza meg, kiemelve az épített örökség védelmét és megőrzését. Célja a 2023. évi magyar építészeti törvényben foglalt műemlékvédelmi jogintézmények alkalmazásához szükséges eljárási szabályok kialakítása. A rendelet rögzíti a védetté nyilvánítást, a nyilvántartási szabályokat, valamint a műemlékek kutatását és védelmi intézkedéseit. Értelmező rendelkezéseket tartalmaz a műemlékek felmérésére és helyreállítására vonatkozóan, és részletezi a műemléki szakértők és hatóságok feladatait. A védettség megszüntetése csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, és a műemlékek állapotának megóvása érdekében a hatóságok ellenőrzik a tevékenységeket. Az örökségvédelmi engedélyekhez szükséges dokumentációkat elektronikus úton kell benyújtani, és a hatóságoknak biztosítaniuk kell a műemlékvédelmi követelmények érvényesülését. A rendelet a kulturális örökség védelmét célozza, és a közeljövőben lép hatályba, a helyi védelmi előírások figyelembevételével. A műemlékek azonosításához szükséges részletes dokumentációk, kutatási és restaurálási tervek is szerepelnek a szövegben, hangsúlyozva a műemlékek megőrzésének fontosságát.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

450/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról

A 450/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet célja a közlekedési jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. A kormány a víziközlekedésre és a közúti közlekedésre vonatkozó törvények alapján módosította a vonatkozó rendeleteket. A módosítások között szerepel a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörének módosítása, a közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos bírságok megállapítása, valamint a közlekedési igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölése. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve a 2. alcímet, amely 16 nappal később lép érvénybe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

451/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A 451/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályainak módosítását tartalmazza. A módosítás célja a földi kiszolgálásra vonatkozó szabályok pontosítása, hogy a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek számára egyértelműek legyenek a feltételek. A rendelet előírja, hogy az engedélyt vissza lehet vonni, ha a jogosult 60 napon belül nem igazolja a légitársasággal kötött szerződést. Emellett új szabályok vonatkoznak a földi kiszolgálás megszüntetésére és a repülőterek üzembentartóinak kötelezettségeire is. A módosítás értelmében a légiközlekedési hatóság a földi kiszolgálók számát is korlátozhatja bizonyos repülőtereken. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

452/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A 452/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. A kormány célja a szabályozás által az érintett szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése és a jogalkalmazási gyakorlat egységesítése. A módosítás értelmében a Főigazgatóság a kormányzat központi logisztikai és beszerző szervének szerepét betöltve három budapesti ingatlanon iroda- és kiegészítő funkciójú épületek üzemeltetéséről gondoskodik. Az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az ott elhelyezkedő szervezetek a Főigazgatóság részére térítik meg. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

453/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról

A 453/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. A módosítás célja az állatok tudományos célú védelmére vonatkozó uniós szabályozás hazai jogba történő átültetése és a jogszabály gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével egyes előírások pontosítása. A kormányrendelet új követelményeket vezet be a víziállatok és különböző madárfajok tartására vonatkozóan, valamint a kísérleti állatok elhelyezésének és gondozásának standardizálását célozza. A módosítások között szerepel a zaj- és rezgésérzékeny állatok védelme, a létesítmények készenléti terveinek kidolgozása, és új adatok benyújtásának kötelezettsége a felhasználók számára. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, bizonyos rendelkezések pedig 2026. december 4-én.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

454/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Egyes köznevelési, szakképzési, komplex felzárkózási és gyermekvédelmi kérdésekkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A 454/2025. (XII. 29.) Kormányrendelet módosítja a köznevelési, szakképzési, komplex felzárkózási és gyermekvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokat. A módosítás célja a jogszabályok közötti összhang megteremtése, a gyermekvédelmi eljárások pontosítása, valamint a komplex felzárkózási képzés kiterjesztése a közfoglalkoztatottak számára. A szakképzésben bevezeti a digitális bizonyítványok pótlási díját, illetve pontosítja a szakképzési feladatokat és a gyermekvédelmi hatásköröket. A rendelet több konkrét jogszabály módosítását is tartalmazza, például a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátásáról, a nemzeti köznevelés végrehajtásáról, a pedagógusok új életpályájáról és a pedagógus-továbbképzés rendszeréről. A rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, bizonyos rendelkezések pedig 2026. január 1-jén, illetve február 1-jén.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

455/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A 455/2025. (XII. 29.) Kormányrendelet módosítja a 590/2022. (XII. 28.) Kormányrendeletet, amely az Uniós fejlesztések fejezetébe tartozó előirányzatok felhasználásának rendjéről szól. A módosítás célja az európai uniós források hatékony felhasználásának elősegítése, a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok beépítése, valamint a hazai és uniós jogszabályok összhangjának megteremtése. Az új szabályozás részletezi a 2014-2020 közötti kohéziós politikai programok előirányzatainak felhasználási szabályait, meghatározza a kötelezettségvállalókat, pénzügyi ellenjegyzőket és egyéb felelős személyeket. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

456/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A terrorizmus elleni nemzeti listáról, valamint az azon szereplőkkel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedésekről és ezek hatályáról

A 456/2025. (XII. 29.) Kormányrendelet a terrorizmus elleni nemzeti listáról és az azon szereplőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről rendelkezik. A kormány célja a terrorizmus elleni küzdelem jogi eszköztárának bővítése, figyelembe véve a nemzetközi biztonsági helyzetet. A rendelet alapján a kormány jogosult meghatározni a nemzeti listán szereplő csoportokat és az alkalmazandó korlátozó intézkedéseket. A rendelet a kihirdetés után egy napon lép hatályba, de egyes rendelkezések 2026. január 1-jén lépnek életbe. A rendelet tartalmazza a védett személyek védelmét és a fegyverekkel kapcsolatos szabályozás módosításait is. A nemzeti listán szereplő csoportok között található az "Antifa" és a "Hammerbande / Antifa Ost". A rendelet végrehajtása érdekében egyes korlátozó intézkedések és hatályuk is meg van határozva.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

457/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet

A rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendeletnek, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek a moduláris tűzfegyverekkel összefüggő módosításáról

A 457/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltatásait és a fegyverekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletet módosítja a moduláris tűzfegyverekkel kapcsolatban. A jogi kereteket a moduláris tűzfegyverek jogszerű és biztonságos használatához szükségesen alakítják át. A rendelet módosítja a rendőrség szolgáltatásait, beleértve a lőfegyverek tárolását és képzési feladatokat, valamint a fegyverek azonosítását és átadását. A módosítások célja a jogi kihívások kezelése és a rendvédelmi feladatok hatékonyságának növelése. A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1584/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról és visszavonásáról

A 1584/2025. (XII. 29.) Korm. határozat az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. megszűnésével kapcsolatos kormányhatározatok módosításáról és visszavonásáról rendelkezik. A határozat értelmében a szakképzési centrumokban végzendő világításkorszerűsítési feladatoknál az ÉMI neve helyett a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet nevét használják. Továbbá a kormány visszavonja több, az építésügy átalakításával és más kapcsolódó feladatokkal foglalkozó határozatot, amelyek különböző intézkedéseket és terveket tartalmaztak. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök aláírta.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1585/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő egyes normatív kormányhatározatok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

A 1585/2025. (XII. 29.) Kormányhatározat az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő kormányhatározatok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szól. A határozat értelmében a 1459/2021. (VII. 14.) Korm. határozatban az ÉMI helyett a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet kerül megnevezésre. Továbbá hatályát veszti az Épület- és Lakásgazdálkodási Fenntartási Innovációs K+F Alapítvány megszüntetéséről szóló 1019/2012. (II. 1.) és a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek köréről szóló 2009/2015. (XII. 29.) Korm. határozat egy része. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1586/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

A GSM-R rendszer kialakításával összefüggő egyes feladatokról szóló 1486/2012. (XI. 7.) Korm. határozat módosításáról

A 1586/2025. (XII. 29.) Korm. határozat módosítja a GSM-R rendszer kialakításával kapcsolatos 1486/2012. (XI. 7.) Korm. határozatot. A módosítások értelmében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. nevét MÁV Pályaműködtetési Zrt.-re változtatják, valamint az 1. pont b) alpontjában megjelölt működtetőt is MÁV Pályaműködtetési Zrt.-re cserélik. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1587/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

A Soltvadkert város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról

A 1587/2025. (XII. 29.) Korm. határozat a Soltvadkert külterületén fekvő ingatlanok beruházási célterületté nyilvánításáról szól. A kormány a termőföld védelméről szóló törvény és az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó rendelet alapján hozta meg döntését. A határozatban szereplő ingatlanok a Soltvadkert közigazgatási területén találhatók, és a beruházási célterületre történő művelésiág-változás érdekében lett nyilvánítva. A határozat részlegesen vagy teljesen visszavonható, ha a jövőben nem történik engedélykérelem benyújtása, vagy a beruházás nem valósul meg az előírt határidőn belül.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1588/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

A 1588/2025. (XII. 29.) Korm. határozat a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szól. A kormány elrendeli a 2026. évi központi költségvetés módosítását, amely magában foglalja a helyi önkormányzatok támogatásait. A nemzetgazdasági miniszter felelőssége alatt 75 045 000 forint, valamint 2 324 098 000 forint egyszeri átcsoportosítást rendelnek el a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai között. A határidő mindkét esetben 2026. január 10. A határozat a költségvetési évben egyszeri jellegű módosításokat tartalmaz.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1589/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

Forrással már rendelkező egyes erdészeti beruházások megindításáról

A 1589/2025. (XII. 29.) Korm. határozat a forrással rendelkező erdészeti beruházások megindításáról szól. A Kormány támogatja az erdészeti utak kerékpározhatóvá tételét a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030 céljai alapján. Ennek érdekében jóváhagyta a Visegrád – Pap-rét erdészeti út burkolatjavítását és a Stabilizált utak építését a Börzsönyben, hogy javítsák a kerékpározás biztonságát. Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1590/2025. (XII. 29.) Korm. határozat

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat támogatásáról

A 1590/2025. (XII. 29.) Kormányhatározat a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat támogatásáról szól. A Kormány jóváhagyja a Kőbányai Önkormányzat ingatlanvásárlását, és az államháztartásról szóló törvény alapján elrendeli a költségvetés módosítását, 1 147 500 000 forint átcsoportosítását az ingatlanvásárlás támogatására. Az Önkormányzat részére vissza nem térítendő támogatást nyújtanak, amelyet külön pályázat benyújtása nélkül kaphat meg. A közigazgatási miniszter felelős a támogatás folyósításáért.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXV. törvény

Az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról

A 2025. évi CXXXV. törvény célja az EU kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtása és a kiberbiztonsági szabályok módosítása. A törvény elősegíti a digitális termékek biztonságos használatát, meghatározza a hatósági feladatokat, és módosítja a kiberbiztonságról szóló 2024. évi törvényt. Az SZTFH felelős a kiberbiztonsági tanúsítványok kiadásáért, a kötelezettségeket, nyilvántartásokat és megfelelőségértékelési eljárásokat részletezi. A jogszabály célja a kiberbiztonsági védelem erősítése, a megfelelőségértékelési folyamatok átláthatóságának növelése, valamint a piacfelügyeleti tevékenységek szabályozása. A törvény különböző rendelkezései eltérő időpontokban lépnek hatályba, és a jogi személyekkel kapcsolatos bírósági eljárásokat is érintik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXVI. törvény

A sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról

A 2025. évi CXXXVI. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény és más jogszabályok módosításait tartalmazza, célja a tiszta sport támogatása és a sportolók biztonságának növelése. A törvény elősegíti az International Testing Agency európai központjának létrehozását, amely doppingellenes programokat irányít. Bevezeti a sportfióktelep fogalmát, lehetővé téve a külföldi sportszervezetek működését Magyarországon. Hangsúlyos a digitalizáció és az elektronikus támogatáskezelési rendszer bevezetése is, amely a sport támogatások hatékonyabb elosztását célozza. A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai közé tartozik a sporthoz kapcsolódó kedvezmények rendszere és az igénybevételi feltételek meghatározása. A jogszabály módosításai közé tartozik az elektronikus ügyintézés bevezetése, a sportszövetségek adatkezelési kötelezettségei, valamint a sportcélú ingatlanok ingyenes átadása a megjelölt sportszervezeteknek. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és bizonyos rendelkezések 2026. illetve 2027. január 1-jén lépnek érvénybe. Emellett a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény is módosul, új adómentességeket vezetve be a sporttal kapcsolatos juttatásokra.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

60/2025. (XII. 29.) AM rendelet

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet tejtermékekről szóló előírása tekintetében történő módosításáról

A 60/2025. (XII. 29.) AM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásaival kapcsolatos módosításokat tartalmazza a tejtermékekre vonatkozóan. A rendelet célja, hogy a fogyasztók pontos információkat kapjanak a tejtermékek minőségéről és elnevezéséről. A módosítás szerint a „tejföl” megnevezést kizárólag élőflórás termékekre lehet alkalmazni, ezzel megkönnyítve a fogyasztók számára a magasabb minőségű termékek kiválasztását. A rendelet további részletezi a savanyú tejtermékek csoportosítását, előállítási követelményeit, minőségi és érzékszervi követelményeket, valamint a termékek jelölésére vonatkozó előírásokat. A módosítások 2025. december 29-én lépnek hatályba, és a meglévő előírásokhoz képest átmeneti időszakot is biztosítanak a gyártóknak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

38/2025. (XII. 29.) EM rendelet

Az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló indikátorok meghatározásáról

A 38/2025. (XII. 29.) EM rendelet az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló indikátorokat határozza meg. A kormány célja az energiaszektor zöldítése, az ellátásbiztonság növelése és a lakhatás javítása, különös figyelmet fordítva a villamos energia hálózatfejlesztésekre. A rendelet az energiaellátók adókedvezményének igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza, amelyek között szerepel a távhőszolgáltatás versenyképességének növelését célzó beruházások teljesítése. Az adókedvezmény igénybevételéhez több indikátor egyidejű teljesítése szükséges, mint például a felhasználói csatlakozási igények időbeli teljesítése és a hálózati csatlakozási szerződések feltételeinek betartása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

39/2025. (XII. 29.) EM rendelet

A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosításáról

A 39/2025. (XII. 29.) EM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának módosításáról szól, amely a 2025. október 1. és 2026. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozik. A rendelet célja a távhőszektor működésének biztosítása az engedélyesek felülvizsgálatával. A 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása érinti a távhő árát, a lakossági felhasználók és külön kezelt intézmények díját. A módosítások értelmében az árak csökkennek: az E:40 és E:41 mezőkben a "7 270" érték helyett "5 500", a C:38 mezőben pedig a "4965" helyett "5048" szerepel. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

40/2025. (XII. 29.) EM rendelet

A távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet módosításáról

A 40/2025. (XII. 29.) EM rendelet módosítja a távhőszolgáltatási támogatásról szóló 51/2011. (IX. 30.) NFM rendeletet. A módosítás célja a távhőszektor működésének biztosítása 2025. október 1. és 2026. szeptember 30. között. A rendeletben szereplő táblázatban a C:38 mezőben a „105 666 555” számot „109 327 804”-ra, a D:38 mezőben a „2 189”-et „2 273”-ra cserélik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

47/2025. (XII. 29.) ÉKM rendelet

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról

A 47/2025. (XII. 29.) ÉKM rendelet az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. megszűnésével kapcsolatos miniszteri rendeletek módosítását tartalmazza. A rendelet célja az állam költségtakarékos működésének elősegítése érdekében a költségracionalizáció. A rendelet számos jogszabályt módosít, amelyek a közlekedési és építési területeket érintik, különös figyelmet fordítva a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézetre (KTI). A módosítások között szerepel a zajgátló védőövezetek kijelölésének szabályai, a közúti járművezetők képzésére vonatkozó előírások, valamint a közlekedési közszolgáltatások ellenőrzésének részletes szabályai. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

48/2025. (XII. 29.) ÉKM rendelet

A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról szóló 84/2011. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról

A 48/2025. (XII. 29.) ÉKM rendelet módosítja a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról szóló 84/2011. (XII. 29.) NFM rendeletet, hogy Magyarország teljesítse nemzetközi kötelezettségeit az EUROCONTROL Egyezmény és az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodás keretein belül. A módosítások közé tartozik a légtér-igénybevételi díjak emelése és a késedelmi kamat mértékének meghatározása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és a 2019/317 (EU) bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket is tartalmazza. Lázár János, építési és közlekedési miniszter aláírásával érvényes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

17/2025. (XII. 29.) HM rendelet

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosításáról

A 17/2025. (XII. 29.) HM rendelet a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatások módosításáról szól. A módosítás célja a lakástulajdon-szerzés támogatása, amely szerint a munkáltatói kölcsön maximális összege 5 millió forintról 10 millió forintra nő. Az új rendelkezések értelmében a kölcsön igényléséhez szükséges feltételek is változnak, például a kölcsönszerződésben adóstársként kell szerepelni. A rendelet január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

18/2025. (XII. 29.) IM rendelet

A cégjogi tárgyú, valamint a civil nyilvántartással összefüggő igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról

A 18/2025. (XII. 29.) IM rendelet célja a cégjogi és civil nyilvántartással kapcsolatos jogszabályok módosítása, különösen a sportról szóló 2004. évi I. törvény által bevezetett új szervezeti forma, a sportfióktelep cégjegyzékbe történő bejegyzésének elősegítése. A módosítások érintik a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokat, valamint a civil szervezetek és sportegyesületek nyilvántartási mintaokiratait is. A rendelet a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba, és tartalmazza a cégbejegyzési eljárás, valamint a kapcsolódó mellékletek módosításait. A cégnyilvántartás új mintaokiratainak meghatározása és a sportfióktelep bejegyzésével kapcsolatos követelmények is részletezésre kerülnek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

19/2025. (XII. 29.) IM rendelet

Szellemi tulajdonjogi és egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A 19/2025. (XII. 29.) IM rendelet a szellemi tulajdonjogi és egyes igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról szól. A jogszabály célja a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelző oltalmának biztosítása az uniós előírásokkal összhangban. A rendelet lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések egyszerűsített kezelését, valamint a cégbírósági eljárás során szükséges adatok táblázatos formában való megjelenítését. Továbbá módosítja a Magyar Közlöny kiadására vonatkozó szabályokat, és részletes alaki szabályokat állapít meg a szabadalmi, védjegy- és földrajzi jelző bejelentésekhez. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

25/2025. (XII. 29.) KIM rendelet

A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/2023. (X. 16.) KIM rendelet módosításáról, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/2023. (X. 16.) KIM rendelet módosításáról szóló 24/2025. (XI. 6.) KIM rendelet módosításáról

A 25/2025. (XII. 29.) KIM rendelet a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésével kapcsolatos 10/2023. (X. 16.) KIM rendelet módosításait tartalmazza. Célja, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter eleget tegyen a törvényekben előírt felülvizsgálati kötelezettségeknek. A módosítások új támogatási rendelkezéseket tartalmaznak, különösen kutatás-fejlesztési projektek és infrastruktúrák területén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve néhány pontot, amelyek 2026. január 1-jén lépnek érvénybe. Támogatást kapnak a nem minősített színházak, táncegyüttesek, zenekarok, valamint a kulturális sokszínűség növelésére és a határon túli magyar kultúra ápolására irányuló programok. Az előirányzat célja a kulturális intézmények fejlesztése, működtetése és különböző programok lebonyolítása, mint például a 100 Tagú Cigányzenekar és a Recirquel Újcirkusz Társulat támogatása. Támogatott területek közé tartozik a családok és fiatalok segítése, a kapcsolati erőszak áldozatainak támogatása, valamint a kulturális identitás erősítése és a közművelődés fejlesztése. Emellett a kulturális események, múzeumi kezdeményezések és képzési programok is támogatásra számíthatnak, beleértve az Erasmus+ programot. A cél a kulturális örökség megőrzése és a fiatalok kulturális nevelése, valamint a nemzeti identitás erősítése. A források pályázati úton vehetők igénybe különböző szervezetek, intézmények és egyéni vállalkozók számára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

21/2025. (XII. 29.) MK rendelet

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján végzett előzetes minősítés és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés elvégzéséért, valamint a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj részletes szabályairól

A 21/2025. (XII. 29.) MK rendelet a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján meghatározza az előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással kapcsolatos ellenőrzésekhez szükséges igazgatási szolgáltatási díjak részletes szabályait. A rendelet célja, hogy szabályozza a díjak mértékét, kezelését és nyilvántartását, valamint a díjak megfizetésének módját. Az előzetes és beszerzési minősítés, valamint az ellenőrzés díja egyaránt 500 000 forint. A díjakat a Magyar Államkincstárnál kell befizetni, és a megfizetett díjak nem igényelhetők vissza. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

22/2025. (XII. 29.) MK rendelet

A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet címrendi kiegészítéssel összefüggő módosításáról

A 22/2025. (XII. 29.) MK rendelet módosítja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletet, kiegészítve annak címrendi részét. A rendelet célja az Iparbiztonsági közszolgáltatás kiadásainak központi kezelésű előirányzat feladattervének meghatározása. Az új szabályozás szerint a módosított rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat 15. sorát a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

50/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról

A 50/2025. (XII. 29.) NGM rendelet a munkavállalók munkahelyi egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit módosítja. A módosítás a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállásának bevezetésével kapcsolatos, amely a központi államigazgatás keretein belül helyezi el ezeket a szervezeteket. A rendelet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet vonatkozó szakaszát módosítja, ahol a „Honvédség” kifejezés helyett a „Honvédség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” kifejezés kerül bevezetésre. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

51/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról szóló 32/2007. (III. 19.) GKM rendelet módosításáról

A 51/2025. (XII. 29.) NGM rendelet a haditechnikai termékek jelöléséről és nyilvántartásáról szóló 32/2007. (III. 19.) GKM rendelet módosítását tartalmazza. A módosítás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállásának bevezetése, amely a 2024. évi LXXII. törvény alapján történt. A rendelet átkonvertálja a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat” kifejezést „nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegre, és a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendeletet Nagy Márton István, a nemzetgazdasági miniszter írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

52/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről szóló 49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról

A 52/2025. (XII. 29.) NGM rendelet módosítja a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok körét és az adatokhoz való hozzáférés rendjét. A módosítás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállásának bevezetése, amely a központi államigazgatás keretein belül helyezi el őket. A rendelet 49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendeletének egyes szakaszait érinti, és a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges új szabályokat vezet be. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

53/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet módosításáról

A 53/2025. (XII. 29.) NGM rendelet módosítja a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendeletet. A módosítás célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállást kapjanak, eltávolítva őket a rendvédelmi szervek közül. A rendelet a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény alapján készült, és a módosítás értelmében a gépek biztonsági követelményei közé bekerül a polgári nemzetbiztonsági szolgálat céljára történő alkalmazás lehetősége is. A rendelet a kihirdetését követően lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

54/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

Az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet módosításáról

A 54/2025. (XII. 29.) NGM rendelet módosítja a 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendeletet, amely az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd kérdéseiről szól. A módosítás célja a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának NACE Rev. 2. rendszerében való végrehajtás elősegítése. A rendelet a munkáltatók éves nettó árbevételének és szakágazati adataik vizsgálatát is magában foglalja. A módosítások érintik a mellékletekben szereplő TEÁOR kódokat, amelyek 2025-re frissülnek. A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

55/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes gazdasági társaságok körében történt változások átvezetése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

Az 55/2025. (XII. 29.) NGM rendelet az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos változások átvezetésére irányul. A rendelet célja, hogy a tulajdonosi joggyakorlás hatékonyabb legyen, figyelembe véve a kormányzati feladatmegosztást és szakpolitikai célokat. A rendelet módosítja az 1/2022. (V. 26.) GFM rendeletet, megjelölve a gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlóit. Az új szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba, a rendelet kihirdetését követő napon, kivéve az 1. §-t és az 1. mellékletet, amelyek 2026. január 1-jén lépnek érvénybe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

56/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

Az 56/2025. (XII. 29.) NGM rendelet célja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése. A rendelet módosítja az 1/2022. (V. 26.) GFM rendeletet, amely az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok felett az államot megillető jogok és kötelezettségek gyakorlásáról szól. A miniszteri intézkedés célja az állami vagyon politikai célkitűzések érvényesítése és a tulajdonosi joggyakorlás hatékonyabb ellátása. A rendelet alapján a megfelelő szakpolitikai feladatokért felelős személyeket kijelölik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és tartalmazza a TERC Kft. tulajdonosi joggyakorlásának időtartamát, amely 2026. december 31-én véget ér.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

57/2025. (XII. 29.) NGM rendelet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbképzési rendszeréről és a foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségéről szóló 4/2023. (VII. 24.) PM rendelet módosításáról

A 57/2025. (XII. 29.) NGM rendelet módosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbképzési rendszerére és a foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségére vonatkozó 4/2023. (VII. 24.) PM rendeletet. A módosítás célja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok önálló jogállást kapjanak, eltávolítva őket a rendvédelmi szervekből. A jogszabály a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozik, és módosítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállását. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXIV. törvény

A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról

A 2025. évi CXXXIV. törvény a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülésére szolgáló hitel nyújtásáról szól. A főpolgármester levélben tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy Budapest Főváros Önkormányzata várhatóan –33 milliárd forintos folyószámla-hitel állományt fog felmutatni 2025. december 31-én, ami a dolgozók bérfizetését is veszélyezteti. A közgyűlés határozatában hangsúlyozta, hogy jogszerűen kell zárni az évet, és nyitott minden olyan megoldásra, amely biztosítja a közszolgáltatások zavartalan működését. A törvény célja, hogy jogi kereteket biztosítson a fizetési nehézségekkel küzdő önkormányzatoknak segélyhitel formájában, amely lehetővé teszi a közszolgáltatások, így a tömegközlekedés működését, és biztosítja a dolgozók bérének kifizetését. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködésével a hitel igényelhető, amennyiben a fizetési nehézség fennáll. A törvény értelmében a hitelszerződést a főpolgármester vagy a gazdasági társaság vezetője kezdeményezheti, és a kormány visszavonhatatlan kezességet vállal a hitelre. A törvény részletesen szabályozza a hitel igénylésének folyamatát, a kötelezettségeket és a hitel felhasználását, valamint a jogosultság megszűnésének feltételeit. A cél az, hogy Budapest működőképessége ne kerüljön veszélybe a politikai viták miatt, hiszen a város működése nemzeti érdek. A törvény hatályba lépése a kihirdetését követő napon történik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

414/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról szóló 544/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A 414/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja a médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust és humanitárius katasztrófát. A módosítás célja, hogy a médiaszolgáltatók számára díjfizetési mentességet biztosítson, elősegítve ezzel a társadalom széleskörű tájékoztatását. A rendelet 2025. július 1-jétől 2025. december 31-ig tartó mentességet módosítva 2026. év első és második negyedévére vonatkozó mentességet ír elő. A tájékoztatási célú adatkezelés veszélyhelyzeti szabályait tartalmazó 270/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti, és az új rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról

A 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet célja a fogyasztóvédelem magasabb szintű biztosítása és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. A módosítások érintik a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásával, a kereskedelmi tevékenységek feltételeivel, a piacfelügyeleti tevékenységek szabályaival, valamint a dohánytermékek ellenőrzésével kapcsolatos rendeleteket. A változtatások között szerepel a jótállási jegy kötelező tartalma, a fogyasztók jogainak érvényesítése, valamint a kereskedelmi tevékenységek kiszolgálási módjainak módosítása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, egyes rendelkezések pedig később, március 1-jén és június 19-én.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

416/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A 416/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja az agrárgazdaságok átadásáról szóló 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendeletet, hogy javítsa az agrárgazdaságok átadásának folyamatát a jogalkalmazói tapasztalatok alapján. A módosítások között szerepel, hogy a gazdaságátadási szerződésnek tartalmaznia kell a FELIR-ben nyilvántartott tevékenység-azonosítókat, valamint a folyamatban lévő támogatási eljárások és támogatások felsorolását. Továbbá, a gazdaságátadási szerződésekhez csatolni kell a Magyar Államkincstár által kiállított adatigazolásokat, és a gazdaságátadó köteles bejelenteni a gazdaság átszállását követően az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

417/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Egyes adózással összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A 417/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tevékenységi körének szabályozási kereteinek folyamatos frissítése, hogy biztosítsa az eljárások szakszerű és gyors lebonyolítását. A rendelet módosítja a NAV hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályait, hogy alkalmazkodjanak a digitális kihívásokhoz, és elősegítsék az elektronikus ügyintézést. A módosítások között szerepel az adóellenőrök illetékességének kiterjesztése és az elektronikus űrlapok használatának elősegítése is. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azonban néhány rendelkezés 2026. október 1-jén lép életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

418/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 418/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja az egészségügyi és egészségbiztosítási szabályokat, célja a betegek előjegyzett időpontjainak kihasználatlanságának csökkentése. Az egészségügyi intézményeknek értesíteniük kell a betegeket az időpontokról és figyelmeztetniük a lemondás lehetőségére. A rendelet javaslatokat tartalmaz a képalkotó diagnosztikai program finanszírozásának megváltoztatására a várólisták rövidítése érdekében, valamint pontosítja az egészségügyi szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeit és a biocid termékek engedélyezési szabályait. Az új szabályozások célja az ellátások hatékonyságának növelése és a jogszabályi megfelelés biztosítása. A kórházi információs rendszer használata 2027. január 1-jétől kötelezővé válik. A rendelet fokozatosan lép életbe 2026 és 2027 között, és részletezi a háziorvosi, védőnői és fogászati ellátások finanszírozását, valamint a laboratóriumi és fekvőbeteg-ellátások költségeit. A biocid termékek engedélyezéséhez szükséges dokumentumok között szerepel a magyar nyelvű címke, használati utasítás, valamint a hatóanyagok származásának igazolása és a szállítói lánc nyomon követhetősége.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

419/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról

A 419/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja a látvány-csapatsportok támogatására vonatkozó 39/2019. (III. 7.) Korm. rendeletet. A módosítás célja, hogy megállapítsa a 2026. évi támogatási keretösszeget. A kormány a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján a következő változtatásokat hajtja végre: a 2025. év helyett 2026. évet állapít meg, a támogatási keretösszeg 30 800 000 000 forintról 25 900 000 000 forintra, míg egy másik összeg 94 100 000 000 forintról 99 000 000 000 forintra változik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

420/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 420/2025. (XII. 23.) Kormányrendelet a földügyi jogszabályok módosításáról szól, célja a földügyi eljárások adminisztrációs terheinek csökkentése és az agrárium versenyképességének növelése. A módosítások a jogszabályok koherenciáját biztosítják, figyelembe véve a jogalkalmazói igényeket. A kormány a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján módosít, a földhasználati nyilvántartás és a mezőgazdasági támogatások eljárásának egyszerűsítése érdekében. A rendelet részletezi a földhasználati nyilvántartás és a földhasználati szerződések szabályait, valamint a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartását. Emellett a módosítások érintik a kézbesítési megbízottak megnevezését és a jogi szövegek frissítését is. A rendelet nyolc nappal a kihirdetése után lép hatályba, és a 356/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet módosításai új alpontokat vezetnek be a földhasználatra vonatkozó adatbejelentési kötelezettségekhez. Fontos, hogy a benyújtók igazoló okmányainak adatait pontosan megadják. A 38/2014. (II. 24.) Kormányrendelet módosításai az adatok igazolására vonatkozóan új követelményeket tartalmaznak, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő természetes személyek esetében. Az öntözési jog alapításának jóváhagyására indult hatósági eljárás feltételeit is említi a szöveg.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

421/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az agrárminiszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletek módosításáról

A 421/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet az agrárminiszter feladatait érintő kormányrendeletek módosítását tartalmazza. A kormány célja a természetvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztése, különös figyelmet fordítva a hazai madár- és denevérpopuláció kutatásába való külföldi szakemberek bevonására. A rendelet enyhíti a természetkárosítással kapcsolatos büntetőjogi szabályozást, lehetővé téve bizonyos fajok elhanyagolható mennyiségű példányainak jogellenes behozatalát. Az erdészeti szakemberek számára korszerű egyenruhák bevezetése is szerepel, amely hozzájárul a hatékonyabb munkavégzéshez. A rendelet módosítja a védett állatfajokkal kapcsolatos szabályokat, és meghatározza az erdészeti tevékenységek nyilvántartásának és továbbképzésének kereteit. A módosítások 2026. január 2-án lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

422/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A felszámolás alatt álló Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság és kapcsolt vállalkozásai károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről

A 422/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a felszámolás alatt álló Ganz-MaVag Invest Zrt. és kapcsolt vállalkozásai károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szól. A kormány célja a nemzetgazdaság stabilitásának megőrzése és a hazai vállalkozások védelme. A rendelet lehetővé teszi, hogy a Ganz-MaVag Csoporthoz tartozó, felszámolás alatt álló cégekkel korábban jogviszonyban álló kis- és középvállalkozások kártérítést kérhessenek, amennyiben jogalapjuk van rá. A kárrendezés iránti igényeket a Pest Vármegyei Kormányhivatal bírálja el, és a károsultaknak 120 napon belül kell benyújtaniuk igényüket. A rendelet szabályozza a támogatások feltételeit és a károsultak kötelezettségeit is, beleértve a szükséges dokumentumok benyújtását és a jogi nyilatkozatokat. A kárrendezés összegét a Magyar Állam biztosítja, és a kincstár felelős a kifizetésért. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

423/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység szabályainak megsértése esetén kiszabható bírság szabályairól, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A 423/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység szabályainak megsértése esetén kiszabható bírságokról és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szól. A célja, hogy biztosítsa a kereskedelem átlátható és biztonságos működését. A rendelet módosítja a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletet, és meghatározza a bírságok mértékét a jogsértések típusai szerint. A bírságok összege a jogsértés súlyosságától és a jogsértő gazdasági helyzetétől függ. A rendelet előírja, hogy a kiszabott bírságot nyolc napon belül be kell fizetni. A rendelet a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

424/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az ESG tanúsítókra, illetve az ESG tanúsítók által végzett tevékenységre vonatkozó követelményekről

A 424/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet az ESG tanúsítókra és tevékenységeikre vonatkozó követelményeket határozza meg, célja a fenntartható finanszírozás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítése. Az ESG tanúsítók feladata az ESG beszámolók megbízhatóságának biztosítása, illetve a tanúsítási folyamatok értékelése. A rendelet részletezi az akkreditálás követelményeit, biztosítja a függetlenséget és pártatlanságot, valamint előírja a szakmai kompetenciákat. A tanúsítóknak kockázatelemzést kell végezniük, és nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségi helyzetekről. A tanúsítás során különféle módszereket alkalmaznak, például interjúkat és helyszíni ellenőrzéseket, valamint értékelik az adatok megbízhatóságát. A tanúsító köteles dokumentálni a folyamatot, és a tanúsítvány érvényessége öt évig terjed. A rendelet 2025. harmadik napján lép hatályba, és az ESG tanúsítóknak etikai szabályokat is be kell tartaniuk.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

425/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A 425/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásának módosítását tartalmazza. A módosítás célja, hogy a biztosítási idő összeszámítási szabályai kiegészüljenek a szünetelő biztosítási jogviszonnyal. A rendelet új rendelkezéseket vezet be a jogosultság megszerzéséhez szükséges biztosítási napok számítására, figyelembe véve a szünetelő jogviszonyokat is. A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szól, 2026. január 1-jétől hatályos. A rendelet célja a minimálbér és bérminimum összegének meghatározása. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbérét havibér alkalmazása esetén 322 800 forintban, míg a garantált bérminimumot 373 200 forintban állapítják meg. Az órabér értékek is részletezve vannak. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és először a 2026. januári munkabérek meghatározásánál alkalmazandó. A korábbi 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

427/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A kiegészítő szociális pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásról, valamint egyes gondoskodáspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 427/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet célja a kiegészítő szociális pótlék bevezetése és a gyermekvédelmi gyámok megbecsülésének növelése. A rendelet emeli a gyermekjóléti és szociális ágazatban dolgozók illetményét, és életpályát kíván kialakítani a bölcsődei dolgozók számára. Az új díjazási rendszer 2026-ban lép életbe, és támogatja a gyermekotthonok higiéniai költségeit is. A rendelet pontosítja a támogatás feltételeit és kifizetési szabályait, és 2026. január 1-jén lép hatályba. Emellett módosítások történtek a nem állami fenntartású szolgáltatók állami támogatásáról is. A nevelőszülők díjazásához kiegészítő támogatás nyújtható, amely a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számától függ. Az egy gyermek után járó éves díj 875 435 forint, két gyermek után 1 750 870 forint, a díj pedig folyamatosan nő a gyermekek számának növekedésével. A rendelet célja a fenntartók és nevelőszülők pénzügyi támogatása, valamint a szolgáltatások minőségének javítása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

428/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építésére irányuló építési beruházások kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A 428/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletet, amely a közérdeken alapuló szakhatóságok kijelöléséről szól, valamint a FIX 3%-os hitelprogram keretében megvalósuló lakásépítési beruházásokat kiemelt beruházássá nyilvánítja. A kormány célja, hogy elősegítse a fiatalok lakáshoz jutását. A rendelet meghatározza a közigazgatási hatósági ügyek gyorsabb ügyintézését és kijelöli a Budapest Főváros Kormányhivatalát, valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatalt mint hatóságokat a különböző eljárásokhoz. A módosítások között szerepelnek a beruházásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők csökkentése és az építési követelmények rugalmasabb alkalmazása. A rendelet célja, hogy a lakásépítések gyorsabb ütemben valósuljanak meg.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

429/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról

A 429/2025. (XII. 23.) Kormányrendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásának módosítását tartalmazza. A kormány döntése szerint a szakképzésben dolgozó oktatók átlagos bére 10%-kal emelkedik, ami az ötödik béremelés a 2020 óta tartó időszakban, így a bérek több mint kétszeresére nőttek az elmúlt öt évben. A rendelet célja, hogy egységesen érvényesítse az oktatók megemelt havi alapbérét, amely 775 500 forint lesz. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

430/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A ragadós száj- és körömfájás állatbetegség gazdasági hátrányainak felszámolásához szükséges intézkedésről

A 430/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a ragadós száj- és körömfájás állatbetegség gazdasági hátrányainak felszámolásához szükséges intézkedésekről szól. A Kormány kiemelt közérdeket érvényesít, hogy a víziközmű hálózat gyors fejlesztése megvalósuljon a lakosság érdekében. A rendelet alapján a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt a fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa következményeinek kezelésére vonatkozóan kell alkalmazni. A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezéssel kapcsolatos víziközmű kivitelezésére vonatkozóan nem lehet bírságot kiszabni. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a korábban kiszabott bírságokat vissza kell vonni.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

431/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A filmalkotások közvetett támogatásának céljából fenntartott letéti számlán gyűjthető összeg mértékéről szóló 439/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A 431/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a filmalkotások közvetett támogatásának céljából fenntartott letéti számlán gyűjthető összeg mértékének módosításáról szól. A rendelet célja a 2026. évi támogatási mérték megállapítása, amely szerint a letéti számlára befizetett összeg nem haladhatja meg a 70 milliárd forintot. Továbbá, a közvetlen filmgyártási költségek az első félévben nem léphetik túl a 140 milliárd forintot, míg a magyar filmalkotások költségei minimum 21 milliárd forintot kell, hogy elérjenek. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

432/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az örökbefogadással kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról

A 432/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet célja az örökbefogadási rendszer hatékonyságának és átláthatóságának növelése, a gyermekek érdekeinek védelme érdekében. A rendelet lehetővé teszi, hogy a tartósan gondozásban élő gyermekek mielőbb stabil és szeretetteljes családi környezetbe kerüljenek. A Kormány a gyermekvédelmi törvény alapján módosítja a gyámhatóságokra vonatkozó szabályokat, beleértve az örökbefogadási nyilvántartásba vételt és a gyerekek hazai örökbefogadására tett intézkedéseket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal kijelölése történik a feladatok ellátására. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve egyes pontok, amelyek később lépnek életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

433/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 433/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet célja a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosítása, amely a közúti közlekedési előéleti pontrendszer, CEMT engedélyek, és a tiszta közúti járművek beszerzésével kapcsolatos jogalkalmazói pontosításokat tartalmaz. A rendelet megszünteti a Közlekedési Szakértői Testületet, és módosítja a közúti árutovábbítási és személyszállítási tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat. Új rendelkezések lépnek érvénybe a közúti közlekedéshez kapcsolódó bírságokkal és a CEMT engedélyekkel kapcsolatban. A rendelet hatályba lépése 2026. január 1-jén várható, de egyes rendelkezések korábban, a kihirdetést követően lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

434/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A kulturális ágazatot érintő béremelésről

A 434/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a kulturális ágazat béremeléséről szól. A Kormány elkötelezett a magyar kultúra és szellemi örökség megőrzése mellett, hangsúlyozva a kulturális szakemberek szerepét. A rendelet célja a kulturális ágazatban dolgozók munkájának elismerése és a kulturális élet fenntartható fejlődésének elősegítése. 2026. január 1-jétől 15%-os béremelést ír elő a kulturális közfeladatokat ellátó dolgozók számára. A béremeléshez szükséges forrásokat a nemzetgazdasági miniszter biztosítja, és a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

435/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A 2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról

A 435/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2026. évi tanárbéremelésről és a központi költségvetési támogatásról szól. Az új életpályamodell és a jelentős béremelés célja, hogy a tanári pálya vonzóbbá váljon a fiatalok számára, biztosítva ezzel a tanárutánpótlást és a tapasztalt pedagógusok megtartását. A kormány célja, hogy a tanárok átlagbére 2025–2031 között elérje a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. A rendelet előírja, hogy a tanárok illetményét 2025. december 1-jétől átlagosan 10%-kal emelni kell, és a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ez a növelés egyértelműen meghatározott legyen. A központi költségvetési támogatás felhasználása is szabályozva van, és a fenntartóknak jelentéseket kell benyújtaniuk a támogatás felhasználásáról. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és a pedagógusok új illetményei is ekkor kerülnek megállapításra.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

436/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A 436/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerével kapcsolatos kormányrendeletek módosításait tartalmazza. A cél a rendszer megújítása, amelyhez az Országgyűlés elfogadta a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását. A módosítások érintik a nemzetbiztonsági ellenőrzést, az elektronikus hírközlést, a postai szolgáltatásokat és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelését. A változtatások célja a jogszabályok összhangba hozása és az ellenőrzési folyamatok egyszerűsítése. A nemzeti minősített adatra vonatkozó személyi biztonsági tanúsítvány visszavonásának feltételei is részletezve vannak. Továbbá, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésére és a minősített adatok kezelésére vonatkozó szabályok is módosulnak, beleértve a kezdeményezési folyamatokat és az adatvédelmi követelményeket. A rendeletek pontosítják a közös biztonsági rendszerek működését és a titkosított kommunikációt. A 418/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása a biztonsági kérdőívek kitöltésére vonatkozó eljárási szabályokat érinti. A módosítások 2025. évi CXXVII. törvény életbe lépésekor lépnek érvénybe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

437/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól

A 437/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének veszélyhelyzettel kapcsolatos eltérő szabályairól szól. A Kormány a kisebb önkormányzatok megsegítése érdekében módosította a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó szabályokat. Az új rendelkezés szerint, ha az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege nem haladja meg az 50 millió forintot, az érintett önkormányzat mentesül a hozzájárulás megfizetése alól. A rendelet a 2021. évi XCIII. törvény és a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet figyelembevételével készült, és 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

438/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A büntetés-végrehajtási szervezet állományának a javítóintézeti munkakörökbe történő bevonását lehetővé tevő munkáltatói intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól

A 438/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet szakemberei, mint pszichológusok és nevelők, részt vegyenek a javítóintézetek munkájában a fegyveres konfliktusok és humanitárius katasztrófák következményeinek kezelésére. Az átrendelés során a hivatásos állomány tagjai a javítóintézetekhez kerülhetnek, amennyiben megfelelnek a szükséges képesítési előírásoknak. A rendelet szabályozza az átrendelés időtartamát, a fegyelmi jogkört és a munkáltatói jogköröket is. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

439/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról

A 439/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletet. A módosítás célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom csökkentése, amihez a kapcsolódó szabályok pontosítása és a jogkövetkezmények felülvizsgálata szükséges. A rendelet értelmében a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek, kivéve, ha magyarországi célállomásuk van. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

440/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A 440/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendeletet. A módosítás célja, hogy egyértelműsítse a jogosultsági szabályokat a bevett egyházak és közérdekű vagyonkezelő alapítványok által foglalkoztatott személyek számára, valamint pontosítja az eljárási szabályokat is. A rendelet kiterjeszti az Otthontámogatásra jogosultak körét, és meghatározza az igénybejelentések feltételeit is. A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet

Egyes gazdálkodási szabályokról

A 441/2025. (XII. 23.) Kormányrendelet célja a Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi stabilitásának és közszolgáltatásainak biztosítása. A rendelet megköveteli a hitel igényléséhez szükséges vagyonleltár elkészítését, valamint a konszolidált költségvetés kidolgozását. Emellett javítja a költséghatékonyságot a közbeszerzések során, és automatizálja az elektronikus adatszolgáltatást. A jogszabály a számviteli és államháztartási törvények keretein belül működik, átláthatóságot és egységes kezelést biztosítva a pénzügyi adatok számára. A fővárosi önkormányzatnak tájékoztatnia kell gazdálkodásáról, és a költségvetési egyenleg finanszírozását is be kell mutatnia. A költségellenőrzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság végzi, és a kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani. A rendelet módosítja a költségvetési szervekre és a mikrogazdálkodói beszámolókra vonatkozó szabályokat, valamint érinti a civil szervezetek beszámoló készítési kötelezettségeit is. Végül, az államháztartás végrehajtásáról szóló korábbi rendelet bizonyos mezőit is módosítja.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2/2025. (XII. 23.) OAH rendelet

Az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos műszaki szakértői, tervezői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység szerinti szakmagyakorlásra való alkalmasság igazolásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, továbbá a nyilvántartás adattartalmára vonatkozó szabályokról szóló 7/2022. (IV. 29.) OAH rendelet módosításáról

A 2/2025. (XII. 23.) OAH rendelet az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos műszaki szakértői, tervezői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységre vonatkozó alkalmasság igazolásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait módosítja. A módosítás célja a korábbi 7/2022. (IV. 29.) OAH rendelet és az atomenergiáról szóló törvény összhangjának megteremtése. A rendelet előírja, hogy a kérelmek hiányosságainak pótlására legfeljebb 15 napos határidőt kell megadni, és elektronikus nyilvántartást kell vezetni a szakmagyakorlókról. Az engedélyeseknek haladéktalanul értesíteniük kell a Hatóságot az adatváltozásokról, míg a megtiltott szakmai tevékenység újra folytatható bizonyos feltételek mellett. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

15/2025. (XII. 23.) SZTFH rendelet

Az ESG tanúsítók névjegyzékéről

A 15/2025. (XII. 23.) SZTFH rendelet az ESG tanúsítók névjegyzékéről szól, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke adott ki. A rendelet célja a fenntartható finanszírozás és vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítése, az ESG tanúsítók megbízhatóságának biztosítása érdekében. Az ESG tanúsítást kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált tanúsítók végezhetik. A rendelet szabályozza a tanúsítók névjegyzékébe való felvétel és a fenntartás folyamatát, a kérelmezőnek bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, mint például a szükséges szakképzettség és tapasztalat. Az ESG tanúsítók jogosultsága öt évig érvényes, amely megújítható. A rendelet az ESG tanúsítók adatainak nyilvántartására és a tanúsítói jogosultság visszavonására is vonatkozik. A rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

35/2025. (XII. 23.) EM rendelet

A szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről

A 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet a szélerőművek telepítésére vonatkozó könnyített térségek kijelöléséről szól. Az energiaügyi miniszter célja, hogy az időjárási adottságok miatt a könnyített térségekben jobb szélenergia-hasznosítást érjenek el, ezért ezek a területek kedvezményes eljárási szabályokat kapnak a szélerőművek létesítésére és engedélyezésére. A rendelet alapján a Celldömölki, Csornai, Győri, Komáromi, Mosonmagyaróvári, Sárvári, Soproni és Szombathelyi járások minősülnek ilyen könnyített térségnek. A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

36/2025. (XII. 23.) EM rendelet

Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendelet módosításáról

A 36/2025. (XII. 23.) EM rendelet módosítja a 29/2001. (XII. 23.) KöM–GM együttes rendeletet, amely a kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és mérési módszereiről szól. A módosítás célja, hogy a zajkibocsátás megfelelőségértékelési módszereit a technikai fejlődéshez és az EU szabályozásához igazítsa. A rendelet új rendelkezéseket állapít meg a zajkibocsátás mérésére vonatkozóan, és meghatározza a vizsgálati eljárásokat a gyártók számára. A módosítások 2025. május 21-én hatályos zajmérési módszerek alapján történnek. A rendelet kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

37/2025. (XII. 23.) EM rendelet

A hulladékgazdálkodási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 34/2024. (XII. 23.) EM rendelet módosításáról

A 37/2025. (XII. 23.) EM rendelet módosítja a hulladékgazdálkodási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 34/2024. (XII. 23.) EM rendeletet. Az új szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, amelyet a koncessziós társaságnak kell kérnie az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál. A rendelet célja az engedélyezési eljárás díjának meghatározása. A módosítás 2026. augusztus 12-én lép hatályba, és tartalmazza az új díjtételeket a kiterjesztett gyártói felelősség engedélyezésére vonatkozóan.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

43/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet

A bevallási közreműködő útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályairól

A 43/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet az útdíjszolgáltatók által igénybe vett bevallási közreműködők részletes szabályait határozza meg. A rendelet szerint a bevallási közreműködő műszaki támogatást nyújt a díjfizetők számára, beleértve a fedélzeti eszközök biztosítását és az úthasználati adatok elektronikus továbbítását. Az útdíjszolgáltatóknak meg kell határozniuk a bevallási közreműködők igénybevételének feltételeit, amelyek közé tartozik a minőségbiztosítási rendszer és a szükséges technológiai háttér megléte. A bevallási közreműködőknek jó hírnévvel kell rendelkezniük, és felelősek az adatok pontos kezeléséért. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet

Az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet módosításáról

A 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet módosítja az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendeletet. A módosítás célja a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása. A rendelet tartalmazza a tranzitút-hálózat összetevőit, beleértve a tranzitút-alaphálózatot és a kiegészítő hálózatot, valamint a megfelelő jelölési rendszert az utak számára. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

45/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet

A fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályairól szóló 20/2025. (VI. 30.) ÉKM rendelet módosításáról

A 45/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályait módosítja. A módosítás célja a fizetési közreműködők alkalmassági követelményeinek frissítése, különös figyelemmel arra, hogy ha az állam többségi részesedéssel bír a közreműködőben, akkor a biztosítéki szerződés fenntartása nem szükséges, mivel az állami részesedés elegendő garanciát nyújt. A rendelet kiegészíti a 20/2025. (VI. 30.) ÉKM rendeletet, és 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

46/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet

Egyes útdíjfizetési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A 46/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet az útdíjfizetési szabályok módosításáról szól. A rendelet célja az útdíjak felülvizsgálata, különösen a főutak és autópályák vonatkozásában, a különböző díjkategóriák infrastruktúradíjának alapmértékének megváltoztatásával. A módosítások érintik a 25/2013. (V. 31.) NFM rendeletet és a 45/2020. (XI. 28.) ITM rendeletet is. Az új díjak a különböző kategóriájú gépjárművekre vonatkozóan eltérőek, és az útdíjak mértéke a gyorsforgalmi utakon és főutakon is változik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, a díjak egyes elemei pedig március 1-jén. A módosítások megfelelnek az EU irányelveinek is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos követelmények teljesítésének megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölésére és a kijelölt szervezetek tevékenységére vonatkozó különös szabályokról, valamint a kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

A 44/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölésére és ezek tevékenységére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Célja, hogy részletes szabályokat állapítson meg a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére, összhangban az EU Mesterséges Intelligencia rendeletével. A rendelet tartalmazza a felelősségbiztosításra vonatkozó követelményeket, a kijelölési eljárás díjait, valamint a díjfizetés módját. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, és a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket is megállapítja.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról

A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a transzferár-nyilvántartásról és adatszolgáltatásról szól, az OECD irányelveit figyelembe véve szabályozza a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartási kötelezettségeit. A rendelet célja az adózók által szükséges adatok áttekinthető rendelkezésre állásának biztosítása, valamint az adózás hatékonyságának növelése. Az adózóknak a kapcsolt ügyleteikben a szokásos piaci ár elvét kell alkalmazniuk, és a kapcsolt ügyletek helyi dokumentációs követelményeit is részletezi. Bizonyos ügyletek, például 150 millió forint alatti tranzakciók, mentesülnek a dokumentációs kötelezettség alól. A helyi dokumentumokat legalább nyolc évig meg kell őrizni, és évente egyszer el kell készíteni. A rendelet előírja a kapcsolt ügyletek részletes bemutatását, beleértve a gazdasági tevékenységek kódját, a részes felek adatait és a vonatkozó szerződéseket. Egyszerűsített dokumentumokat is lehet készíteni alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetén. Az adatszolgáltatás kötelező, és a rendelet 2026-tól lép hatályba, de a 2025-ös adóévhez is alkalmazható. A korábbi rendelet hatályát veszti.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

46/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályairól

A 46/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait tartalmazza, célja a 2011/16/EU irányelv módosításából fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése és a nemzetközi adóügyi együttműködés hatékony működésének biztosítása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és az adatszolgáltatásnak az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal kell történnie. Részletezi a multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatási kötelezettségeit, beleértve a csoporttagok azonosítását, a pénzügyi információkat és a vállalati struktúrában bekövetkezett változásokat. Kitér a csoporttagok számáról, azok tárgyi eszközeiről, adózási jogokról és tényleges adómértékekről, valamint a halasztott adókkal kapcsolatos kiigazításokra. A kormány nem tárgyalta meg az előterjesztést, így az nem tükrözi hivatalos álláspontját. A szöveg a kiegészítő adó számítását, a pénzügyi beszámoló-készítési standardokat és a csoporttagok adózási kötelezettségeit is érinti, figyelembe véve az elismert nyereséget és a hozzászámítási arányokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

47/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról

A 47/2025. (XII. 23.) NGM rendelet módosítja a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletet. A módosítás célja a jogalkalmazás tapasztalatainak figyelembevételével a jogszabályi koherencia fenntartása. A jegyzőkönyvek elektronikus kezelése, valamint a jövedéki termékek elszámolásának részletei is változnak. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, míg a mellékletek harmincegyedik napon lépnek érvénybe. A módosítások között szerepel a jegyzőkönyvek tárolásának és továbbításának új szabályozása, valamint a termékkészletek nyilvántartásának pontosítása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

48/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

A 48/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait határozza meg, egységes keretek közé helyezve a központi költségvetésben előírt előirányzatok kezelését. A rendelet a támogatások jogszabálysértés esetén történő csökkentésére és visszafizetésére vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz. 2026. január 1-jén lép hatályba, felváltva a korábbi 5/2025. (III. 7.) NGM rendeletet, és részletezi a 2026. évi költségvetési előirányzatokat, beleértve a politikai pártok támogatását. A rendelet célja a helyi nemzetiségi önkormányzatok és közlekedési szolgáltatások, mint például a vasúti és autóbusszal végzett személyszállítás támogatása. A támogatások vissza nem térítendő formában érkeznek, különböző állami szervek, például a Bethlen Gábor Alapkezelő és az Energiaügyi Minisztérium, kezelik őket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyósítja a kifizetéseket, amelyek ütemezését a felelős miniszter határozza meg. A Kincstár végzi a támogatások adminisztrációját és kifizetését, a költségek fedezésére és gazdasági stabilitásra irányuló célok mellett. A rendelet említi a lakástámogatásokkal, családi pótlékkal, anyasági támogatással és egyéb szociális ellátásokkal kapcsolatos szabályozásokat is, valamint a különböző állami kötelezettségek teljesítését. Az előirányzatok célja a jogszabályoknak megfelelő kifizetések lebonyolítása és a társadalmi ellátások támogatása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

49/2025. (XII. 23.) NGM rendelet

A települési önkormányzatok által 2026. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről

A 49/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a települési önkormányzatok 2026. évi szolidaritási hozzájárulásának összegéről szól. A rendelet célja, hogy közzétegye az egyes önkormányzatok hozzájárulásának összegét és a részletek határidejét. A hozzájárulás négy részletben, január 26-án, április 15-én, július 15-én és október 15-én kerül befizetésre. A rendelet 2026. január 29-én lép hatályba és 2027. december 31-én veszti el hatályát. A mellékelt táblázat részletesen bemutatja a hozzájárulások összegét a különböző települések számára, amelyek Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém megyékből származnak. A települések mellett található számok valószínűleg lakossági, gazdasági vagy más statisztikai adatokat tartalmaznak, amelyek a települések gazdasági helyzetét tükrözik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

352/2025. (XII. 23.) KE határozat

Altábornagy és vezérőrnagy rendfokozatba történő előléptetésről

A 352/2025. (XII. 23.) KE határozat alapján dr. Demeter Tamás pénzügyőr vezérőrnagy altábornagyi, míg dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok vezérőrnagyi rendfokozatba történő előléptetéséről van szó. Az előléptetések 2026. január 26-ai hatállyal lépnek életbe, a nemzetgazdasági miniszter javaslatára, az Alaptörvény és a vonatkozó törvények alapján. A határozatot dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök írta alá, és a jóváhagyást Nagy Márton István nemzetgazdasági miniszter is megerősítette.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

353/2025. (XII. 23.) KE határozat

Egyetemi rektor megbízásáról

A 353/2025. (XII. 23.) KE határozat értelmében Dr. Fábián Attila Gábor egyetemi tanárt megbízzák a Soproni Egyetem rektori feladatainak ellátásával 2026. január 1-től 2030. december 31-ig. A döntést a köztársasági elnök és a kultúráért és innovációért felelős miniszter közös javaslata alapján hozták meg.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

354/2025. (XII. 23.) KE határozat

Egyetemi rektor megbízásáról

A 354/2025. (XII. 23.) KE határozat szerint Dr. Fábián Adriánt a Pécsi Tudományegyetem rektorává nevezik ki 2026. július 1-től 2030. június 30-ig. A kinevezést a köztársasági elnök, Dr. Sulyok Tamás hagyta jóvá, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Dr. Hankó Balázs Zoltán javaslatára.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1562/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A felszámolás alatt álló Ganz-MaVag Invest Zártkörűen Működő Részvénytársaság és kapcsolt vállalkozásai károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről

A 1562/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a felszámolás alatt álló Ganz-MaVag Invest Zrt. és kapcsolt vállalkozásai károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szól. A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter bevonásával, valamint a Magyar Államkincstár és a Pest Vármegyei Kormányhivatal segítségével tegyen intézkedéseket a károsultak gyors megsegítése érdekében. A kormány 6 495 000 000 forint rendelkezésre állását is biztosítani kívánja a 2026. évi központi költségvetés keretein belül. Ezen kívül a nemzetgazdasági miniszternek intézkedéseket kell tennie a károsultak részére kifizetett kárrendezési összeg érvényesítése érdekében a felszámolási eljárás során.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1563/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A szakképzésben dolgozó oktatók bérfejlesztéséről

A 1563/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a szakképzésben dolgozó oktatók bérfejlesztéséről szól. A Kormány célja, hogy a szakképzési bérek a gazdaság hasonló ágazataiban alkalmazott átlagkeresethez és a köznevelés rendszerében bevezetett illetményekhez igazodjanak. A tervek szerint 2026. január 1-jével az oktatók bérét átlagosan 10%-kal növelik, legalább havi 775 500 forintra emelve azt. A határozat felhívja a kultúráért, agráriumért, belügyért és honvédelemért felelős minisztereket, hogy biztosítsák a bérfejlesztés végrehajtását, valamint a szükséges költségvetési források rendelkezésre állását. A miniszterelnök, Orbán Viktor aláírásával zárul a határozat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1564/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Egyes sportcélú kormányhatározatok módosításáról

A 1564/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat módosítja az egyes sportcélú kormányhatározatokat. A módosítások között szerepel, hogy a „Népliget rekonstrukciója és a Ferencvárosi Torna Club működésének támogatása” szöveget „Népliget rekonstrukciója és a Ferencvárosi Torna Club működésének és beruházásainak támogatása” formára változtatják. Hasonlóan, a „Fradiváros I. ütem és műkődési célú kiadások” kifejezést „Fradiváros I. ütem és működési, beruházási célú kiadások”-ra módosítják. A „Fradiváros II. ütem” szöveg is változik, ahol a „működési célú kiadások” kifejezés helyett a „működési, beruházási célú kiadások” szerepel. A módosításokat a folyamatban lévő támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1565/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos intézkedésekről

A 1565/2025. (XII. 23.) Korm. határozat az Egészséges Budapest Program keretében történő egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos intézkedésekről szól. A Kormány módosítja a 1583/2023. (XII. 20.) Korm. határozat 1. mellékletében található táblázatot, ahol a „Kőbányai úti gyermekfogászati rendelő felújítása” kifejezést „gyermekfogászati rendelő kialakítása” szövegre cseréli. A belügyminisztert arra kérik, hogy a szükséges módosításokat vezesse át a támogatói okiratokban. A feladat végrehajtásáért a belügyminiszter a felelős, és azonnal végre kell hajtani. Orbán Viktor, miniszterelnök.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1566/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Az egyes kiemelt vidéki sportszervezetek 2021–2026. évre vonatkozó sportfejlesztési feladataival összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 1410/2021. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról

A 1566/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat módosítja az 1410/2021. (VI. 30.) Kormányhatározatot, amely a kiemelt vidéki sportszervezetek 2021–2026. évi sportfejlesztési feladataival kapcsolatos kormányzati intézkedéseket tartalmazza. A módosítás célja az élsport eredményességének fenntartása, a szabadidős sportolók feltételeinek javítása, valamint integrációs és közösségi kohéziós szempontok érvényesítése. A kormány felhívja a honvédelmi minisztert a sportszervezetek 2026. évi sportfejlesztési feladatainak támogatására. A határozat mellékletei között sportáganként részletezik a kiemelt sportszervezeteket és azok konzorciumait.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1567/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A települési önkormányzatok által fizetendő kiegészítő szociális pótlékhoz kapcsolódó támogatás biztosításához szükséges címrendi kiegészítésről

A 1567/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a települési önkormányzatok által fizetendő kiegészítő szociális pótlékhoz kapcsolódó támogatás címrendi kiegészítéséről szól. A Kormány elrendeli a 2026. évi központi költségvetés címrendjének kiegészítését a kiegészítő szociális pótlék kategóriával. A felelősök a nemzetgazdasági miniszter, valamint a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A határidő 2026. január 15. Orbán Viktor, miniszterelnök.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1568/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek életkörülményeit javító egyes intézkedésekről

A Kormány 1568/2025. (XII. 23.) határozata a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek életkörülményeinek javítását célozza. A határozat értelmében a Kormány elkötelezett a helyzetük javítása mellett, amely magában foglalja új ügyintézői állások létrehozását, az állami intézmények férőhelyeinek bővítését és egy oktatási módszertani központ létrehozását. Emellett a nemzetgazdasági miniszter felhívást kapott, hogy biztosítson forrásokat a költségvetésből a szükséges intézkedések végrehajtásához. A határozat részletezi a források összegét és a határidőket is a különböző intézkedésekhez kapcsolódóan.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1569/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Egyes állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes állami vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1378/2020. (VII. 10.) Korm. határozat módosításáról

A 1569/2025. (XII. 23.) Korm. határozat az egyes állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az önkormányzati tulajdonba adásról szóló 1378/2020. (VII. 10.) Korm. határozat módosítását tartalmazza. A Kormány úgy döntött, hogy az 1. mellékletben felsorolt állami ingatlanok ingyenesen átkerülnek a megjelölt helyi önkormányzatok tulajdonába, a helyi feladatok elősegítése érdekében. A nemzetgazdasági miniszter feladatokat kapott az ingatlanok nyilvántartásba vételével és a terhek tájékoztatásával kapcsolatban. A határozat különböző kötelezettségeket ír elő az önkormányzatok számára, mint például a terhek átvállalása és a jövőbeni követelések kizárása. Az 1. mellékletben szerepel a tulajdonba kerülő ingatlanok listája, melyek között Szarvas és Gyula város önkormányzatai is megtalálhatók.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1570/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz 1. számú módosításáról

A magyar kormány 1570/2025. (XII. 23.) határozatában jóváhagyta az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) 1. számú módosítását. A határozat tartalmazza a félidős felülvizsgálatot és a támogatások felhasználásának rendjére vonatkozó módosítás tervezetét, amelyet a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek hivatalosan be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz 2025. december 31-ig. A miniszter felhatalmazást kapott a szükséges változtatások elvégzésére a tervezet elfogadása érdekében.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1571/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Egyes ipari parkokkal kapcsolatos döntések módosításáról

A 1571/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat módosításokat tartalmaz az ipari parkokkal kapcsolatos döntésekben. A Szeged Ipari Park infrastrukturális fejlesztésének támogatása érdekében a kormány módosította a források biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, és meghatározta az éven túli kötelezettségek felső határát 6 073 410 692 forintban. Az építési és közlekedési miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter feladatainak ellátásához 6 646 219 776 forint és további forrásokat biztosítanak, különböző ütemezésekben a 2025-2027 közötti évek alatt. A határozat módosítja a pénzügyminiszterre vonatkozó említéseket nemzetgazdasági miniszterre, és visszavonja a 1595/2023. határozat 2.6a. pontját. Az Ács város iparterületének fejlesztéséhez kapcsolódó források is módosításra kerültek, pontosítva a támogatott összegeket.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1572/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat részére biztosítandó segélyhitel nyújtásáról

A 1572/2025. (XII. 23.) Korm. határozat segélyhitel nyújtásáról szól, amelyet fizetési nehézséggel küzdő önkormányzatok számára biztosít a kormány. A cél a közszolgáltatások zavartalan ellátása és a dolgozók bérének kifizetése. A fővárosi önkormányzat, vagy egy 50%-os tulajdonú gazdasági társaság kérheti a hitelt, amely a közszolgáltatási feladatokhoz szükséges kifizetésekre fordítható. A hitel maximális összege az állami kezesség mértékével egyezik meg, 1 évre áll rendelkezésre, és a törlesztés a második év végén esedékes. A kamat legfeljebb 1 havi BUBOR + 0,6%/év. A határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1573/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat részére biztosítandó segélyhitelhez kapcsolódó állami készfizető kezességvállalásról

A 1573/2025. (XII. 23.) Korm. határozat a fizetési nehézségekkel küzdő önkormányzatok számára biztosítandó segélyhitelhez kapcsolódó állami készfizető kezességvállalásról szól. A Kormány célja a közszolgáltatások zavartalan ellátása és a dolgozók bérének kifizetése érdekében a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülése. A határozat alapján az állam 100%-os készfizető kezességet vállal a segélyhitel keretén belül, a hiteligénylő által fizetendő kezességvállalási díj pedig 0%. A kezesség fedezete ingatlan vagy más vagyoni értékű jog lehet. A nemzetgazdasági miniszter feladatául kapta a segélyhitelhez szükséges döntések meghozatalát. A határozat a közzétételt követően azonnal hatályba lép.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1574/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A Segélyhitel Bizottság létrehozásáról

A 1574/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a Segélyhitel Bizottság létrehozásáról szól. A bizottság célja a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülése érdekében nyújtott hitel feladatainak ellátása a Segélyhiteltörvény alapján. A bizottság elnöke a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kijelölt tag, állandó tagjai pedig a helyi önkormányzatokért, az igazságügyért és az államháztartásért felelős minisztériumok képviselői. A bizottság elnöke szakértőket is meghívhat üléseire, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. A bizottság tevékenységéért tiszteletdíjban nem részesülnek. Működésüket a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium segíti. A bizottság ügyrendjét a tagok kétharmados szavazatával fogadják el, és a határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1575/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A kulturális ágazatot érintő béremelésről

A 1575/2025. (XII. 23.) Korm. határozat a kulturális ágazat béremeléséről szól. A kormány 15%-os béremelést biztosít a kulturális szektorban dolgozók számára, amely 2026. január 1-jétől lép életbe. A határozat előírja, hogy a béremelés központi költségvetési forrásokból valósul meg, és érinti az állami, önkormányzati, valamint egyházi fenntartású intézményeket is. A kormány felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a szükséges adatok beszerzéséről a béremelés végrehajtásához. A határidők között szerepel a 2026. január 20., valamint a 2027-es költségvetés tervezése. Orbán Viktor miniszterelnök aláírta a határozatot.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1576/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Egyes helyi önkormányzatokat érintő támogatások biztosításáról

A 1576/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat célja helyi önkormányzatok támogatásának biztosítása, amely a 2025-ös központi költségvetés keretein belül valósul meg. A határozat magában foglalja a támogatások átcsoportosítását és új címekkel való bővítését a költségvetési előirányzatok között. A nemzetgazdasági és közigazgatási miniszterek felelősek a végrehajtásért, és az átcsoportosított forrásokból vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a megnevezett önkormányzatoknak. A határozat melléklete tartalmazza a támogatásban részesülő önkormányzatokat és az egyes támogatások összegét, amelyek különböző fejlesztési és működési célokat szolgálnak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1577/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A 2026. évi tanárbéremelésről

A 1577/2025. (XII. 23.) Korm. határozat a 2026. évi tanárbéremelésről szól. A Kormány elkötelezett a pedagógus életpálya vonzóbbá tételében, és 2026. január 1-jétől a pedagógusok átlagos illetményének el kell érnie a felsőfokú végzettségűek várható átlagbérének legalább 80%-át. Ehhez szükséges a tanárok bérének 10%-os emelése, amelyhez központi költségvetési forrást biztosítanak. A belügyminiszter és a kultúráért felelős miniszter feladata, hogy a köznevelési intézmények tanárainak 10%-os béremelést biztosítsanak. A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell a szükséges költségvetési forrásokról, míg a nem állami fenntartású intézmények fenntartóit is felkérik a béremelés biztosítására.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1578/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Címrendi kiegészítésről, a Központi Maradványelszámolási Alapból történő, fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról

A 1578/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat címrendi kiegészítései és átcsoportosításai a Központi Maradványelszámolási Alapból történnek. A határozat alapján a kormány elrendeli több fejezet kiegészítését és módosítását a 2026. évi központi költségvetés keretein belül, beleértve az Iparbiztonsági közszolgáltatás és a közfeladatot ellátó munkavállalók otthontámogatása címét. A módosítások között szerepel a Budapesti, Debreceni, Nagykanizsai és Aszódi Javítóintézetek átsorolása is. A kormányhatározat célja a központi költségvetés hatékonyabb kezelése és a költségvetési források megfelelő elosztása. Az érintett felelősök között a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter szerepelnek, a határidők 2026 januárjától kezdődnek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1579/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A hódmezővásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola infrastrukturális fejlesztéseinek támogatásáról

A 1579/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a hódmezővásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola infrastrukturális fejlesztéseinek támogatásáról szól. A kormány egyetért a fejlesztések megvalósításával, és felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy 2025-ben 1 000 600 000 forintot biztosítson a központi költségvetésből. Emellett a miniszterelnök általános helyettese 1 000 000 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségnek. A határidők azonnali intézkedéseket írnak elő.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1580/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Civil szervezet tevékenységének támogatásáról

A 1580/2025. (XII. 23.) Korm. határozat a Göd Fejlődéséért Közalapítvány tevékenységének támogatásáról szól. A Kormány 2 milliárd forint költségvetési támogatást biztosít a civil szervezet számára. A nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy gondoskodjon a 2024. évi központi költségvetésből a szükséges forrás biztosításáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig a forrás terhére támogatói jogviszonyt kell létrehoznia. A határozat értelmében a kötelezettségvállalásokra nem vonatkoznak a korlátozások. Orbán Viktor miniszterelnök aláírása szerepel a dokumentumon.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1581/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

A Központi Maradványelszámolási Alapból történő, valamint fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

A 1581/2025. (XII. 23.) Kormányhatározat a Központi Maradványelszámolási Alapból és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokról szól. A Kormány három fő lépést fogalmazott meg: 1. **59 606 925 963 forint** egyszeri átcsoportosítása, amely azonnal életbe lép, felelős a nemzetgazdasági miniszter. 2. **14 725 282 397 forint** átcsoportosítása a 2025-ös központi költségvetés terhére, szintén azonnali hatállyal, felelős a nemzetgazdasági miniszter. 3. **1 500 750 000 forint** átcsoportosítása, amely 2026. január 15-ig érvényes. A határozat tartalmazza a költségvetési előirányzatok részletes módosításait és a felelős szerveket. A költségvetési módosítások egyszeri jellegűek a költségvetési évben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1582/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Egy ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról

A 1582/2025. (XII. 23.) Korm. határozat az állami vagyonról szóló törvény alapján egy ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról szól. Az ingatlan az ott megjelölt egyházi jogi személy birtokába kerül, hogy támogassa a hitéleti és állami feladatok ellátását. A nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy intézkedjen a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről, és tájékoztassa az egyházi jogi személyt az ingatlannal kapcsolatos terhekről és jogi ügyekről. Az ingatlan átadásának feltételei közé tartozik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, a kötelezettségek átvállalása, valamint az ingatlan terheltségének és állapotának felmérése. Az egyházi jogi személy vállalja, hogy az ingatlant az előírt célokra használja, és köteles a vonatkozó beszámolási kötelezettségeket teljesíteni. A határozat alapján az ingatlan átadása hat hónapon belül megtörténik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

1583/2025. (XII. 23.) Korm. határozat

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alapján a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekménnyel érintett szerződések módosításához szükséges többletforrás biztosításáról

A 1583/2025. (XII. 23.) Korm. határozat a költségnövekménnyel érintett építési beruházások szerződésmódosításához szükséges többletforrás biztosításáról szól. A kormány 31 869 165 660 forint többletforrást biztosít, hogy kezelje a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségeket. A nemzetgazdasági miniszter feladata a források biztosítása a központi költségvetés keretein belül. Az érintett beruházások között szerepel az M4 gyorsforgalmi út, a Kalocsa–Paks új Duna-híd, valamint az M44 gyorsforgalmi út fejlesztése.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

Helyreigazítás

Helyreigazítás történt a Magyar Közlöny 2025. december 22-én megjelent 156. számának 10773. oldalán. A törvény pontos megnevezése: „2025. évi CXXVI. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról”. Ezen kívül a törvény 2. §-ában szereplő hivatkozás helyesen: „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2025. évi CXXVI. törvénnyel”.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXIII. törvény

A mohácsi csata hőseinek emlékéről

A 2025. évi CXIII. törvény a mohácsi csata hőseinek emlékére készült. Az Országgyűlés tiszteleg a 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatasíkon a hazáért és Közép-Európáért harcoló magyarok és szövetségeseik bátorsága előtt. A törvény a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából 2026-ot a hősök emlékévé nyilvánítja. A törvény nyolc nappal a kihirdetése után lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXIV. törvény

A 2027. évi kis népszámlálásról

A 2025. évi CXIV. törvény a 2027. évi kis népszámlálásról szól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) feladata a népesség adatainak összeírása, amely két népszámlálás között mintavételes kis népszámlálással történik. A következő kis népszámlálás célja, hogy a legutóbbi népszámlálás óta történt változásokat mérje, és az adminisztratív adatokra épüljön. A kis népszámlálás 2027. október 1-jén kezdődik, és adatokat gyűjt a Magyarországon élő természetes személyekről és lakásokról. Az adatszolgáltatás kötelező a KSH által kiválasztott személyek számára, míg az egészségi állapotra vonatkozóan önkéntes. Az adatfelvétel internetes önkitöltéssel, telefonos és személyes interjúval történik. A törvény részletesen szabályozza az adatok gyűjtését, kezelését és feldolgozását, valamint a jogi kereteket, amelyek biztosítják az adatok védelmét. A törvény a kihirdetését követően nyolc napon belül lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXV. törvény

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2026. évi egységes költségvetéséről

A 2025. évi CXV. törvény célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026. évi egységes költségvetésének elfogadása a médiaszolgáltatásokról szóló törvény alapján. Az Országgyűlés a költségvetést 50 350 millió forint kiadási és bevételi főösszeggel hagyja jóvá. A Médiatanács működési költségvetése 690 millió forint, míg a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok költségvetése 1 200 millió forint. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése 154 690,7 millió forint. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXVI. törvény

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról

A 2025. évi CXVI. törvény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024. évi költségvetésének végrehajtásáról szól. A törvény célja, hogy részletesen szabályozza a NMHH költségvetésének kiadásait és bevételeit. Az Országgyűlés a költségvetési kiadásokat 71 118,6 millió forintra, míg a bevételeket 59 316,5 millió forintra hagyta jóvá. A személyi juttatások összege 14 375,8 millió forint, a dologi kiadásoké 35 677,8 millió forint. A bevételek főbb forrásai közé tartoznak a közhatalmi bevételek és a frekvenciadíjak. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és az Országgyűlés elfogadta a NMHH Médiatanácsának működési költségvetését is. A Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap költségvetésének végrehajtása is szerepel a törvényben, amely a közszolgálati tartalékok felhasználására vonatkozóan is rendelkezik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXVII. törvény

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

A 2025. évi CXVII. törvény a Polgári Törvénykönyv és kapcsolódó jogszabályok módosítását célozza, figyelembe véve az elmúlt évtized jogalkalmazói tapasztalatait. A törvény kimondja, hogy a gondnokok nem tehetnek érvényes jognyilatkozatokat korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek nevében ajándékozás vagy kötelezettségvállalás céljából. Továbbá, a cégek működésére és az öröklési jog egyes részeire vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek, hogy elkerüljék a jogvitákat. A módosítások érintik a követelés- és jogátruházás szabályait, valamint erősítik az ügyvédi letétkezelés megbízhatóságát. A törvény 2025. december 10-én került elfogadásra, és új rendelkezéseket vezet be a Polgári Törvénykönyvbe, beleértve a kifejezések módosítását is. Az ügyvédnek a papíralapú okiratok átalakításakor több szabályt kell figyelembe vennie. A területi kamara tisztségviselőit négyévente, titkos szavazással választják, míg a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit az országos küldöttgyűlés választja. A törvény 2026. március 1-jén lép hatályba, kivéve néhány paragrafust, amelyek július 1-jén lépnek életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXVIII. törvény

Büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

A 2025. évi CXVIII. törvény a büntetőjogi törvények módosításáról a jogállamiság, alapvető jogok és közbiztonság erősítését célozza, külön figyelmet fordítva a gyermekek és sérülékeny csoportok jogainak védelmére, valamint a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzésére. A törvény célja a nemzetközi kötelezettségek teljesítése és az uniós jog integrálása a magyar jogrendbe, beleértve a digitális bizonyítékok kezelésének korszerűsítését és a közvetítői eljárások modernizálását. A módosítások érintik a büntetés-végrehajtás és a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködését, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítését. Új rendelkezések lépnek életbe a környezeti károkozás és nukleáris anyagokkal való visszaélés büntethetőségéről, és a törvény célja az uniós irányelveknek való megfelelés. A jogszabály a büntetőeljárás során alkalmazandó elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos eljárási jogsegély szabályaival is foglalkozik, a hatóságok közötti kommunikáció javítását és az eljárások hatékonyságának növelését célozva. A módosítások 2026. január 2-án lépnek hatályba, míg egyes rendelkezések 61 nap elteltével érvényesek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXIX. törvény

Belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról

A 2025. évi CXIX. törvény a belügyi humán ágazatokat érintő jogszabályok módosítására irányul, célja a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása, a genetikai tanácsadás korszerűsítése és mesterséges intelligencián alapuló tájékoztatási platformok bevezetése. A törvény érinti a köznevelési, termékek akadálymentességéről, szociális igazgatásról, valamint egészségbiztosítási törvények módosítását, különös figyelmet fordítva a digitális bizonyítványok és a szociális ellátások adatkezelésének javítására. A módosítások 2026-tól lépnek életbe, és az egészségügyi szolgáltatóknak kötelező adatokat kell szolgáltatniuk az állami intézmények számára. Az adatok között szerepelnek a foglalkoztatottak személyes adatai és munkaviszonyra vonatkozó információk. Az Eütv. módosítása lehetővé teszi mesterséges intelligencia alkalmazását az értesítések során, és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásával kapcsolatos döntések fellebbezhetőek. Az Országgyűlés a törvényt 2025. december 10-én fogadta el.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXX. törvény

Közlekedési tárgyú törvények módosításáról

A 2025. évi CXX. törvény a közlekedési törvények módosításáról szól, amely a közúti, légi és vasúti közlekedés hatékonyságának növelését és az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célozza. A közúti közlekedés módosítása a közúti ellenőrzés, az engedélyezési eljárások és a tranzitúthálózat szabályainak javítására irányul. A légiközlekedés és a vasúti közlekedés szabályai is pontosításra kerülnek a biztonság érdekében. A törvény említi a határátkelők biztonságát, az állami vagyon kezelését és a közlekedési balesetek vizsgálatát. Az elektromos töltőberendezések elérhetőségét is szabályozza, bevezetve a kétirányú töltést. A légiközlekedés biztonságát érintően a légijárművek üzemeltetőinek repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartaniuk, míg a határrendészethez kapcsolódó új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A törvény módosításai érintik a személyszállítási szolgáltatások adatszolgáltatását és az útdíjak rendszerét is. A jogszabály célja a közlekedési rendszerek hatékonyságának növelése és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXI. törvény

A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról

A 2025. évi CXXI. törvény a közszolgálati törvények módosításáról szól, amely célja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kormányzati képzési feladatainak hatékonyabb ellátása. A törvény pontosítja a képviselő-testületek határozatképességét és a döntéshozatalhoz szükséges szavazatmennyiséget, ha a polgármester önkormányzati képviselő is. Emellett egyszerűsíti a polgármesterek illetményének megállapítását, és lehetővé teszi a Közszolgálati Döntőbizottság számára a kormányzati munkavállalók igényeinek elbírálását. A módosítások érintik a köztársasági elnök jogállását, a Sándor-palota működését és a köztisztviselők jogviszonyát is, céljuk a köztisztviselők munkakörülményeinek javítása és a közszolgáltatások hatékonyságának növelése. A törvény tartalmaz módosításokat a politikai felsővezetők, biztosi jogviszony, közigazgatási államtitkárok megbízatásaira vonatkozóan, valamint új szabályokat vezet be a közszolgálati törvényekkel kapcsolatos jogvitákra. A kormányzati igazgatásban is pontosításokat eszközölnek, és új szabályokat állapítanak meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati idejére vonatkozóan. A törvény általános hatálybalépése a kihirdetést követő napon történik, kivéve bizonyos szakaszokat, amelyek később lépnek hatályba. A törvény sarkalatosnak minősül, és az Alaptörvény releváns cikkelyeire hivatkozik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXII. törvény

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról

A 2025. évi CXXII. törvény a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztéséről szól, célja a kisgyermeket nevelő személyek társadalmi és munkaerőpiaci helyzetének javítása, valamint a családbarát foglalkoztatási formák bővítése. A törvény lehetővé teszi, hogy azok is tagjai lehessenek a szövetkezetnek, akik csecsemőgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy örökbefogadói díjban részesülnek. A törvény módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényt, a szociális ellátásokról szóló törvényt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, hogy támogassa a szövetkezeti tagok rugalmas munkavégzését és jövedelemszerzési lehetőségeit. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXIII. törvény

A nyilvántartásokkal és digitalizációval összefüggő törvények módosításáról

A 2025. évi CXXIII. törvény a nyilvántartásokkal és digitalizációval kapcsolatos jogszabályok módosításait tartalmazza, amelyek célja a digitalizáció és jogalkalmazás elősegítése. A törvény módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, bevezetve új rendelkezéseket, például az arckép és aláírás nyilvántartását. A törvény kiterjed az egészségügy, külföldi utazás, közúti közlekedési nyilvántartás, közvetítői tevékenység és adózás rendjére vonatkozó jogszabályok módosítására is. A törvény hatályba lépésének időpontjai különböző rendelkezések esetében eltérőek, a legtöbb módosítás a kihirdetést követő napon lép életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXIV. törvény

A környezetvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvények módosításáról

A 2025. évi CXXIV. törvény a környezetvédelem, hulladékgazdálkodás és víziközmű-szolgáltatás módosításáról szól, célja az EU jogszabályainak való megfelelés. A módosítások új szabályokat tartalmaznak a környezeti hatásvizsgálatokra, a víziközmű-szolgáltatásra és a hulladékkezelésre. A törvény célja a fenntarthatóság elősegítése, és 2025. december 10-én fogadták el. A 2025. évi CXXV. törvény a közrend és közbiztonság erősítésére vonatkozóan tartalmaz módosításokat, amelyek a terrorizmus elleni fellépést célozzák. A törvény különböző jogszabályokat érint, és új szabályokat vezet be a lőfegyverek engedélyezésére, valamint a terrorista személlyé nyilvánításra. A szolgáltatók kötelesek nyomon követni a nemzeti listát, a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba. A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása az egészségügyi intézményben hagyott külföldi állampolgárságú gyermekek állampolgárságának rendezésére vonatkozik, ezzel a gyermekvédelmi eljárások hatékonyságát kívánják növelni. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítását célozza, beleértve az egyszerűsített ellenőrzést is. Az új szabályok a nemzetbiztonsági kockázat megállapításához és az ellenőrzés lebonyolításához kapcsolódnak. A módosítások célja a nemzetbiztonsági kockázatok kezelése és a nyilvános adatokhoz való hozzáférés korlátozása. A törvény több jogszabályt érint, és különböző időpontokban lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXV. törvény

Egyes törvényeknek a közrend védelmét és a közbiztonság megerősítését, valamint a terrorizmus elleni fellépést szolgáló, továbbá a jogrendszer egységét fenntartani hivatott módosításáról

A 2025. évi CXXV. törvény célja a közrend védelme, a közbiztonság erősítése és a terrorizmus elleni fellépés. A törvény módosítja a rendőrségről, a szervezett bűnözés ellen és a lőfegyverekkel kapcsolatos jogszabályokat, elősegítve a terrorizmus elhárítását és a jogrendszer egységét. Lehetővé teszi a terrorizmust elhárító szerv számára, hogy külföldi információkat szerezzen be, és szigorúbb lőfegyver-engedélyezési szabályokat vezet be. A törvény a közbiztonság és a rendőrségi intézkedések hatékonyabbá tételére összpontosít. Szabályozza a nemzeti listára történő felvételt, amelyen olyan csoportok szerepelhetnek, amelyek nem állnak az EU vagy az ENSZ szankciós listáján, és amelyeket terrorista csoportnak minősíthetnek. A terrorista személlyé nyilvánítást a felelős miniszter kezdeményezheti, ha a személy terrorista csoportokkal hozható kapcsolatba. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és az 1. alcím sarkalatosnak minősül.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CCXXVI. törvény

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról

A 2025. évi CCXXVI. törvény módosítja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A törvény célja, hogy tisztázza a Magyarországon külföldi állampolgárságú anyától született és egészségügyi intézményben hátrahagyott gyermekek állampolgársági helyzetét. Az új szabályozás szerint ezek a gyermekek magyar állampolgárnak minősülnek, ha állampolgárságuk ismeretlen. Emellett a törvény lehetővé teszi, hogy a gyámhatósági eljárás során ne legyen szükség a szülő meghallgatására az örökbefogadhatóság megállapításához. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXVII. törvény

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról

A 2025. évi CXXVII. törvény módosítja a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt, kiemelten foglalkozva a nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakításával. A törvény szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket csak a jogszabályban meghatározottak szerint lehet kijelölni, bírók kivételével. Bevezetésre kerül az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés, amely lehetővé teszi az ellenőrzést olyan munkakörökben is, ahol nincs fokozott kockázat. Az eljárás részletes szabályait tartalmazza, és hangsúlyozza, hogy kockázat esetén a szolgálat nem állít ki szakvéleményt. A módosítások célja a hatékonyabb védelem és a minősített adatok védelme. Az ellenőrzéshez az érintett személy írásbeli hozzájárulása szükséges, és ha az nem adható, nem töltheti be a munkakört. Az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személyek írásban kérhetik az eljárást, amelynek 60 napon belül be kell fejeződnie. A törvény kiterjeszti az ellenőrzés hatályát, és bevezeti a minősített adatok statisztikai kezelését. A jogszabály a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és több korábbi rendelet hatályát is megszünteti.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXVIII. törvény

A minősített adat védelméről szóló törvény és ezzel kapcsolatos más törvények, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításával összefüggő törvények módosításáról

A 2025. évi CXXVIII. törvény módosítja a minősített adatok védelméről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt. A törvény célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakítása és a minősített adatok ötévenkénti felülvizsgálatának megszüntetése. A módosítások között szerepelnek az igazgatási díjak, a légiközlekedés, a gyermekek védelme, az atomenergia és az állami vagyon jogszabályainak változásai, valamint új ETIAS szabályok bevezetése az utazási engedélyekkel kapcsolatban. A törvény említi a közigazgatási eljárásokat és a bírósági fellebbezéseket is. A módosítások érintik a kormánytisztviselők nemzetbiztonsági ellenőrzését és a munkaviszonyok megszüntetésének feltételeit is. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet felelős a személyi biztonsági tanúsítványok kiadásáért, és a minősített adatok védelmét érintő jogszabályok is módosulnak. A változások célja a jogi harmonizáció és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése. A szöveg részletezi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó jogszabályok, valamint a közérdekű adatok megismerésének korlátozását is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXIX. törvény

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

A 2025. évi CXXIX. törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását célozza, hogy az megfeleljen a tudományos fejlődésnek és nemzetközi tapasztalatoknak. A törvény folyamatos felülvizsgálatot ír elő az atomenergiával kapcsolatos hatósági eljárási szabályokról, hogy javítsa azok hatékonyságát. A törvény módosítja a köztisztviselők készenléti díjazását, valamint új kötelezettségeket és hatásköröket ad az atomenergia-felügyeleti szervnek. A módosítások közé tartozik a nemzetközi szervezeteknek nyújtott anyagi hozzájárulás lehetősége, az útmutatók kiadása az atomenergia alkalmazására vonatkozóan, valamint az eljárások gyorsítása és a biztonsági követelmények szigorítása. A törvény 2025. december 10-én került elfogadásra és a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXX. törvény

Az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról

A 2025. évi CXXX. törvény az energiaszövetkezetek működésére vonatkozó speciális szabályokat teremt meg a 2006. évi X. törvény módosításával. Célja az energiaszövetkezetek, mint energiaközösségek, támogatása a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása érdekében, valamint a fenntarthatóság, energiahatékonyság és környezetvédelem elveinek érvényesítése. Az energiaszövetkezetek gazdasági, társadalmi és edukációs előnyöket kínálnak tagjaik számára. A törvény új alcímeket vezet be, amelyek az energiaszövetkezetek működését, tagfelvételi eljárásokat és a tagsági jogviszony megszűnésének szabályait részletezik. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és az EU irányelveinek való megfelelést is szolgálja.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXI. törvény

A nemzetiségi utónévjegyzékkel összefüggésben az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról

A 2025. évi CXXXI. törvény a nemzetiségi utónévjegyzékkel összefüggő anyakönyvi eljárás és a nemzetiségek jogainak módosításáról szól. Célja, hogy bővítse az országos nemzetiségi önkormányzatok jogait, lehetőséget adva számukra a nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálatára. A törvény módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, különös figyelmet fordítva a nemzetiségi utónévjegyzék kezelésére és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatokra. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXII. törvény

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról

A 2025. évi CXXXII. törvény módosítja a 2013. évi XXIII. törvényt a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről. A módosítás célja, hogy ellátási válsághelyzet esetén biztosítsa az ország működését a felhasználók számára, lehetővé téve, hogy a készenléti töltőállomásokból juthassanak üzemanyaghoz. A változások a kőolajpiac szereplőit érintik, a lakosságot nem. A törvény részletezi a biztonsági kőolajkészletek felszabadítását, a készenléti töltőállomások kijelölésének rendjét, valamint a kormány felhatalmazását különböző helyzetek kezelésére. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és megfelel az uniós szabályozásoknak is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXXXIII. törvény

Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény és az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosításáról

A 2025. évi CXXXIII. törvény a Magyarországi Református Egyház számára állami tulajdonú ingatlanok tulajdonba adásáról és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szól. A törvény célja az egyház közérdekű tevékenységeinek támogatása. A módosítások között szerepel, hogy az ingatlanok tulajdonjogát a Református Egyház átruházhatja a Makó-Újvárosi Református Egyházközség javára, miközben a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom fennmarad. Továbbá a törvény lehetővé teszi, hogy az egyházkerület ingatlanokat adjon át belső egyházi jogi személyeknek vagy felsőoktatási intézményeknek, szintén az elidegenítési tilalom mellett. Az ingatlanok hasznosítására vonatkozó kötelezettségeket is rögzíti. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

411/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet

A készenléti töltőállomások működéséről

A 411/2025. (XII. 22.) Kormányrendelet a készenléti töltőállomások működéséről szól, amely a folyamatos kőolaj- és kőolajtermék-ellátás biztonságát biztosítja. A rendelet részletezi a készenléti töltőállomások kijelölésének feltételeit, a szükséges kapacitásokat, valamint a működésük megszakítás nélküli fenntartásának követelményeit. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség javaslatot tesz a töltőállomások kijelölésére, figyelembe véve a területi lefedettséget és a lakossághoz való arányos eloszlást. A rendelet rendelkezik a készenléti töltőállomások üzemeltetésének feltételeiről, a karbantartás és ellenőrzés szabályairól, valamint a védelmi és biztonsági szervezetek adatainak jelentéséről. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és célja a kritikus szervezetek üzemanyag-ellátásának biztosítása vészhelyzetekben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

412/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

A 412/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer jogharmonizációs célú módosításait tartalmazza, összhangban az új európai uniós szabályozással, amely a csomagolások jogszabályainak egységesítését és a környezet védelmét célozza. A rendelet módosítja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó hazai jogszabályokat, hogy megfeleljen az (EU) 2024/1157 rendeletnek. A kormány új definíciókat és szabályokat állapít meg a csomagolási hulladék kezelésére, érintve a környezetvédelmi termékdíjat és a gyártói felelősség engedélyezési eljárásait is. A módosítások célja a műanyagtermékek környezeti hatásának csökkentése és a hulladékgazdálkodás szabályainak pontosítása. A 442/2012. Korm. rendelet egyes részei hatályukat vesztik, míg a 349/2021. Korm. rendelet módosításai új előírásokat tartalmaznak. A 80/2023. Korm. rendelet is frissül, és a hulladékgazdálkodási bírságokról szóló 156/2025. Korm. rendelet részletei is változnak. A rendeletek hatályba lépési időpontjai eltérőek, a legkorábbi 2026. január 1. A 80/2023. Korm. rendelet módosításai között szerepelnek az elemek, akkumulátorok és bútorok osztályozásának frissítései, valamint a hulladékgazdálkodási engedélyezett tevékenységek listájának bővítése.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

413/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A 413/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítja a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendeletet, amely a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és a beruházásokra vonatkozó követelményekről szól. A kormány célja, hogy a elhanyagolt és környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges lakó- és munkahelyi környezetet alakítson ki. A módosítások között szerepel a 22. §, amely értelmében a jogszabály hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is alkalmazni kell a módosított követelményeket. Az új rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A mellékletben konkrét akcióterületek és a hozzájuk tartozó beruházások részletei is megtalálhatók, például Budapest különböző kerületeiben és Szentgotthárdon tervezett projektekkel.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

20/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet

A villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet módosításáról

A 20/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet módosítja a 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendeletet, amely a villamosenergia-rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazására vonatkozik. A módosítás célja, hogy ösztönözze a helyben termelt és felhasznált villamos energia használatát, valamint hogy a díjak tükrözzék a közcélú hálózat és a termelés-fogyasztás egyensúlyának fenntartásával járó költségeket. Az Energetikai Hivatal évente felülvizsgálja a díjvisszatérítés mértékét, de az induló társasházi energia közösségek számára a díjvisszatérítés mértéke 10 évig változatlan marad. A rendelet részletezi az elszámolás alapjait, valamint a többzónaidős elosztói forgalmi díj megállapításának szabályait. A módosítások 2027. december 31-ig érvényesek, és a rendelet 15 nappal a kihirdetés után lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

21/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet

Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet módosításáról

A 21/2025. (XII. 22.) MEKH rendelet az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet módosítását tartalmazza. A módosítás célja a rendelet jogszabályokkal való összhangjának megteremtése, valamint a szöveg technikai pontosítása. Az új rendelkezések közé tartozik a kérelmek benyújtására vonatkozó határidők, a kérelem tartalmi elemei, az adatok védelme, valamint a Hivatal eljárási szabályai. A rendelet 16 nappal a kihirdetése után lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

12/2025. (XII. 22.) NMHH rendelet

A rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól

A 12/2025. (XII. 22.) NMHH rendelet a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitásokat szabályozza, célja a hálózatok fejlesztésének egyszerűsítése és gyorsítása az elektronikus hírközlés törvénye keretein belül. A rendelet előírja, hogy a jogvitákra vonatkozó kérelmek tartalmazzák a szükséges adatokat és bizonyítékokat, valamint az eljárás lépéseit. Az eljáró tanács feladata a költségek meghatározása és a közös használatra vonatkozó feltételek figyelembe vétele. A költségeket az elkerülhető és indokolt kiadások alapján számítják, és a költségmegosztás a közös használat mértékével arányosan alakul. A jogviták során különböző bizonyítékokat kell benyújtani, és a hálózatüzemeltetőknek kell bizonyítaniuk a megtagadási okokat. A rendelet célja, hogy biztosítsa a megfelelő és tisztességes hozzáférést a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokhoz, és a közös használatra vonatkozó költségeket a legkisebb költség elve alapján állapítják meg. A rendelet a vidéki területek meghatározására vonatkozó szabályokat is tartalmaz, és a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

14/2025. (XII. 22.) SZTFH rendelet

Egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról

A 14/2025. (XII. 22.) SZTFH rendelet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatkörét érintő jogszabályok módosításáról szól. Célja a túlzott szerencsejáték ártalmainak figyelembevétele és a szenvedélybetegségek kockázatának csökkentése, figyelmeztetési kötelezettségek bevezetésével a szerencsejáték-szervezők számára. A módosítások között szerepel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó szabályok részletezése, a bírósági végrehajtás racionalizálása, valamint a dohánytermékek kiskereskedelmének szabályozása. A rendelet új kockázatkezelési eljárásokat is bevezet a kiemelt közszereplők számára, különös figyelmet fordítva a nagy értékű pénzügyi tranzakciókra. A bányászati tevékenységek biztonságának növelését célzó módosítások a földgáz és hidrogén tárolására, valamint a robbanóanyagok forgalmazására és felügyeletére vonatkozó szabályokat is érintik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, a különböző szakaszok eltérő időpontokban életbe lépnek.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

57/2025. (XII. 22.) AM rendelet

Agrártárgyú rendeletek adminisztrációs terheket csökkentő módosításáról

Az 57/2025. (XII. 22.) AM rendelet célja az agrártárgyú rendeletek adminisztrációs terheinek csökkentése. A módosítások között szerepel a tenyészkosok és tenyészbakok támogatásának emelése, hogy a termelők továbbra is kiváló genetikai tulajdonságú állatokat vásárolhassanak. A Natura 2000 területeken a gyepterületek átállításának tilalmát pontosítják, hogy elkerüljék a kisebb szabálytalanságok aránytalan büntetését. A borászati termékek promóciós támogatásának módosítása is a kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

58/2025. (XII. 22.) AM rendelet

Állategészségügyi és agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az 58/2025. (XII. 22.) AM rendelet módosítja az állategészségügyi és agrártámogatási miniszteri rendeleteket. A madárinfluenza járvány megelőzése érdekében a baromfitartó telepek közötti védőtávolságot határoznak meg, és a távolságok betartásának szükségességét indokolják az állatlétszám függvényében. A betelepítések esetén a szigorú távolságok nem kötelezőek, ha a hatóság figyelembe veszi a járványügyi kockázatokat. A támogatások bejelentésének határideje is módosul, valamint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtásának tapasztalatai alapján a szankciórendszert finomítják. A rendelet technikai forráskorrekciókat is tartalmaz a 2024. évi keretösszegek tekintetében. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

59/2025. (XII. 22.) AM rendelet

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról

A 59/2025. (XII. 22.) AM rendelet a Nemzeti Földalappal kapcsolatos központi kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait módosítja. Az agrárminiszter célja, hogy a bevételek és kiadások átlátható és ellenőrizhető módon történjenek, összhangban a 2026. évi központi költségvetéssel. A rendelet meghatározza a termőföldvagyonhoz kapcsolódó kiadások céljait és finanszírozási módját. A módosítás pontosítja a „Termőföld vásárlás” céljait, és a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve egy pontját, amely 2026. január 1-jén lép érvénybe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

51/2025. (XII. 22.) BM rendelet

A háziorvosok hatáskörének bővítésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról

A 51/2025. (XII. 22.) BM rendelet a háziorvosok hatáskörének bővítéséről szól, célja az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése, a betegek elégedettségének javítása és a szakellátó rendszer tehermentesítése. A háziorvosok gyógyszereket írhatnak fel és olyan ellátásokat rendelhetnek, amelyek eddig csak járóbeteg-szakellátás keretein belül voltak elérhetők. A rendelet érinti a háziorvosi indikátorrendszer finomhangolását és 2026. január 1-jén lép hatályba. A háziorvosok feladatai közé tartozik az alapellátás, betegségek felismerése és kezelése, valamint otthoni betegellátás. Emellett a gyermekorvosok feladatait és az önálló betegellátási tevékenységeket is részletezi. A szöveg támogatott indikációkat és orvosi javaslatokat tartalmaz különböző egészségügyi állapotokra, például 2-es típusú cukorbetegségre és allergiás reakciókra. Az orvosi javaslatok érvényességi ideje 12 hónap, és különböző BNO kódok alapján határozzák meg őket. A dokumentum említi a fogeltávolítással kapcsolatos eljárásokat is, valamint a háziorvosok és fogorvosok pontozási rendszerét, amely az indikátorértékek alapján történik. A pontozás a praxis típusától függően változik, és a gyermekek fogászati ellátásának arányait is méri.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

52/2025. (XII. 22.) BM rendelet

Egyes, a rendvédelmi tisztjelölteket érintő miniszteri rendeletek módosításáról

A 52/2025. (XII. 22.) BM rendelet célja a rendvédelmi tisztjelöltek jogviszonyának törvényi szabályozással való összhangjának biztosítása. A rendelet módosítja a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek kártérítési felelősségére, fegyelmi szabályzatára, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatára vonatkozó előírásokat, hogy a tisztjelölti állomány kifejezést "tisztjelölti szerződéses állományra" változtassa. A módosítások érintik a szolgálati igazolványok kiadásának rendjét és a szolgálati jelvények rendszeresítését is. A rendelet hatályba lépése a kihirdetését követő napon várható.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

53/2025. (XII. 22.) BM rendelet

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló 58/2015. (X. 27.) BM rendelet módosításáról

A 53/2025. (XII. 22.) BM rendelet módosítja a 58/2015. (X. 27.) BM rendeletet, amely a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által használt szolgálati járművekre vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. A módosítás célja a rendvédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a járművek műszaki követelményeinek pontosítása. Az új szabályok közé tartozik, hogy a szolgálati járművek rögzített keresőlámpával és megkülönböztető fény- és hangjelzésekkel is felszerelhetők. Emellett bevezetik a fényálcázott üzemmódot, amely korlátozza a jármű világító berendezéseinek használatát, és szabályozza a kivételeket a járművek műszaki követelményei alól. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

54/2025. (XII. 22.) BM rendelet

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Az 54/2025. (XII. 22.) BM rendelet az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról szól. A rendelet célja új képesítési követelmények bevezetése a tiszthelyettesi állományra, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosítása. A módosítások részletezik a hivatásos állomány átrendelésével, képzési kötelezettségekkel, elismerésekkel, és gazdasági szabályokkal kapcsolatos új rendelkezéseket. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és tartalmazza a hivatásos állomány tagjainak képzési és vizsgakötelezettségeit, valamint a szolgálati beosztásokra vonatkozó új követelményeket is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

37/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

Egyes közlekedési tárgyú rendeletek módosításáról

A 37/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet célja a közlekedési szabályozások deregulációja, hogy javítsa a jogi versenyképességet Magyarországon. A rendelet a közlekedési ágazat szabályait egyszerűsíti, csökkentve az adminisztrációs terheket az állampolgárok és vállalkozások számára. A módosítások érintik a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézést, a műszaki vizsgálatokat, a forgalomba helyezési feltételeket, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálatokat. A változtatások célja, hogy a jogi környezet rugalmasabb és hatékonyabb legyen. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

38/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeleteknek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal összefüggő módosításáról

A 38/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásának módosításáról szól, amely a 2024. évi LXXII. törvénnyel összhangban önálló szervi jogállást teremtett ezek számára. A rendelet célja az építési és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó jogszabályok módosítása, hogy tükrözze a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok új helyzetét. A közúti közlekedésről, a járművek műszaki vizsgálatáról, a környezetvédelmi felülvizsgálatról, az intelligens közlekedési rendszerekről és a radioaktív anyagok szállításáról szóló rendeleteken is módosítanak, hogy az új jogállás megfelelően megjelenjen. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

39/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására kijelölt szervezet és az egyetemes útdíjszolgáltató által a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer üzemeltetése és fejlesztése érdekében igénybe vehető közreműködő kijelöléséről

A 39/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó szervezet és az egyetemes útdíjszolgáltató által a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges közreműködő kijelöléséről szól. A rendelet célja, hogy a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott közreműködőt kijelölje. A közreműködőként az i-Cell Mobilsoft Zrt.-t jelöli ki. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

40/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás, a közforgalmú menetrendkészítés és egységes egyeztetési eljárás részletes szabályairól

A 40/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet szabályozza az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások alapellátását és a menetrendkészítést. Célja a közlekedési közszolgáltatások versenyképességének növelése és a közösségi közlekedés színvonalának emelése. A rendelet tartalmazza a menetrendek előkészítésére, egyeztetésére és módosítására vonatkozó előírásokat, valamint a közlekedési feltételeket és alapellátási követelményeket. A közszolgáltatók együttműködnek a megrendelőkkel az utazási igények kielégítése érdekében, a menetrendi koncepciót a megrendelő dolgozza ki, figyelembe véve a költségvetési korlátokat. Az egyeztetési folyamat során a közszolgáltatások minőségi és mennyiségi elvárásait is áttekintik, a javaslatokat szeptember 1-ig kell elküldeni a megrendelőnek, míg a menetrendi felhívást október 15-ig. Az éves menetrendet legalább 30 nappal a hatályba lépés előtt kell közzétenni, a közszolgáltatóknak pedig biztosítaniuk kell a menetrendek folyamatos hozzáférhetőségét. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és hatályát veszti a korábbi, 15/2010. (III. 5.) KHEM rendelet.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

41/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A 41/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítását tartalmazza. A módosítás célja a gépjárművek honosítási eljárásának egyszerűsítése és a műszaki adatlapok felhasználásának javítása, figyelembe véve az állampolgárok és ügyfelek érdekeit. A rendelet értelmében a jármű-honosítási eljárás során kiadott műszaki adatlap a jármű forgalomba helyezéséhez a rajta feltüntetett műszaki érvényesség időtartama alatt használható. A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

42/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet

A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet, valamint a légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló 13/2012. (III. 6.) NFM rendelet módosításáról

A 42/2025. (XII. 22.) ÉKM rendelet módosítja a légtér kijelöléséről és a légijárművek karbantartásáról szóló korábbi rendeleteket. A módosítás célja a karbantartási folyamatok gyorsítása és a költségek csökkentése, miközben a repülésbiztonság prioritás. Új szabályokat vezet be a karbantartási jogosítványok kategóriáira és meghatározza a szükséges képzési követelményeket. A karbantartó szervezetek részletes előírásokat kapnak a D, E1 és E2 kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízások kiadásához. Az oktatás elméleti és gyakorlati elemeket tartalmaz, és a vizsgák során a titkosságot biztosítani kell. A módosítások hatályba lépése után a meglévő tanúsítványok egy évig érvényesek maradnak. A szöveg különböző alapismereti modulokat és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket részletezi, beleértve a matematikai és fizikai tantárgyakat, az elektronikai alapokat, a légijárművek szerkezeti anyagait, karbantartási eljárásokat és a hajtóművek működését. A cél a légijárművek biztonságos üzemeltetése és karbantartása.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

16/2025. (XII. 22.) HM rendelet

A honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről

A 16/2025. (XII. 22.) HM rendelet a honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi. A rendelet értelmében az újonnan forgalomba helyezett honvédségi járművek mentesülnek az előzetes eredetiségvizsgálat alól, és a forgalomba helyezés szabályai egységes kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra. A 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet 9. § (5) bekezdése hatályát veszti, és a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

17/2025. (XII. 22.) IM rendelet

Az igazságügyi szakértők szakmai továbbképzéséről

A 17/2025. (XII. 22.) IM rendelet az igazságügyi szakértők szakmai továbbképzéséről szól. Célja, hogy a szakértők folyamatosan fenntartsák szakmai felkészültségüket és megismerkedjenek a tudományos fejlődéssel. A rendelet tartalmazza a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, beleértve a jelentkezés, regisztráció, díjak, halasztás lehetőségét és a tanúsítvány kiállítását. A továbbképzés időszaka 5 év, és kreditpontok megszerzését igényli. A Jogakadémia szervezi a képzéseket, amelyek online és jelenléti formában érhetők el. A szakértőknek a továbbképzési időszak során legalább 40 kreditpontot kell megszerezniük, és a Jogakadémia által szervezett programokból legalább 25%-ot teljesíteniük kell. A rendelet 2026. február 15-én lép hatályba, és az első továbbképzési időszak 2030. december 15-ig tart.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

42/2025. (XII. 22.) NGM rendelet

Az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

A 42/2025. (XII. 22.) NGM rendelet az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelöléséről szól, módosítva az 1/2022. (V. 26.) GFM rendeletet. A rendelet célja az állami vagyon politikai célkitűzéseinek érvényesítése és a tulajdonosi jogok hatékonyabb gyakorlása. A nemzetgazdasági miniszter felhatalmazás alapján kijelöli a gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlóit. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és tartalmazza az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Kft. adatait is, amelynek tulajdonosi joggyakorlása 2026. december 31-ig tart.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

43/2025. (XII. 22.) NGM rendelet

Az egyes útdíjas rendszerek hálózati elemei felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetek kijelöléséről szóló 26/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet módosításáról

A 43/2025. (XII. 22.) NGM rendelet módosítja a 26/2024. (VIII. 8.) NGM rendeletet, amely az útdíjas rendszerek hálózati elemei felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetek kijelöléséről szól. A Kormány 2026. január 1-jétől a Magyar Közút NZrt.-t jelöli ki az útdíjszolgáltatási, útdíjszedői, útdíjellenőrzés-támogatói és egyetemes útdíjszolgáltatói feladatok ellátására. A módosítás célja a közfeladat címzettjének változása. A rendelet szerint a „Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot” a „Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szöveg váltja fel, és a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

336/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bírák felmentéséről

A 336/2025. (XII. 22.) KE határozat alapján a köztársasági elnök felmentette dr. Tóth Gabriella Mariannát 2026. június 30-ai hatállyal és dr. Mandula Katalint 2026. július 20-ai hatállyal bírói pozíciójukból. A döntés az Alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény alapján, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára történt. A határozat dátuma 2025. december 18.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

337/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bíró felmentéséről

A 337/2025. (XII. 22.) KE határozat dr. Tibold Ágnes Ilona bíró felmentéséről szól. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök a bíró öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel 2026. május 6-ai hatállyal felmenti őt. A felmentés nem érvényes, ha a bíró a 2026. január 1-től hatályos jogszabály alapján kérvényezi további bírói szolgálati viszonyát. A határozatot Budapest, 2025. december 18-án írták alá.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

338/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bíró felmentéséről

A 338/2025. (XII. 22.) KE határozatban a köztársasági elnök felmenti dr. Madarász Annát bírói tisztségéből 2026. június 19-ei hatállyal, figyelembe véve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését. A felmentés nem lép életbe, ha a bíró a nyugdíjkorhatár elérése után tovább kívánja folytatni bírói szolgálatát. Budapest, 2025. december 18. Dr. Sulyok Tamás, köztársasági elnök.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

339/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bíró felmentéséről

A 339/2025. (XII. 22.) KE határozat alapján a köztársasági elnök, dr. Sulyok Tamás, felmenti dr. Barth Andreát bírói tisztségéből 2026. június 21-ei hatállyal, figyelembe véve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését. A felmentés nem lép érvénybe, ha a bíró kérvényezi a nyugdíjkorhatár utáni további munkaviszonyt a vonatkozó jogszabályok alapján. A határozat Budapestet, 2025. december 18-án készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

340/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bíró felmentéséről

A 340/2025. (XII. 22.) KE határozat dr. Katona Dorottya bíró felmentéséről szól. A köztársasági elnök a bíró öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel 2026. július 17-ei hatállyal menti fel a tisztségéből. A felmentés nem érvényes, ha a bíró a vonatkozó jogszabályok szerint kérvényezi a bírói szolgálati viszonyának fenntartását az öregségi nyugdíjkorhatár után. A határozatot Budapest, 2025. december 18-án írta alá dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

341/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bíró felmentéséről

A 341/2025. (XII. 22.) KE határozat a köztársasági elnök dr. Mándi Zoltán bíró felmentéséről szól. A felmentés az Alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény alapján történik, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel, 2026. július 19-i hatállyal. A felmentés azonban nem lép életbe, ha a bíró kérelmet nyújt be a nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatásra. A határozatot Budapest, 2025. december 18-án írta alá Dr. Sulyok Tamás, köztársasági elnök.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

342/2025. (XII. 22.) KE határozat

Bírák kinevezéséről

A 342/2025. (XII. 22.) KE határozat bírák kinevezéséről szól. A köztársasági elnök, dr. Sulyok Tamás javaslata alapján, az Országos Bírósági Hivatal elnökének ajánlása szerint több bíró kinevezését hagyta jóvá. Dr. Percze Szilvia Katalin 2026. január 1-től 2028. december 31-ig, míg Dékányné dr. Hangyál Dóra, dr. Hideg Milán István, dr. Kaptáné dr. Endrédi Emese és dr. Ling Csaba Ferenc 2026. január 15-től 2029. január 14-ig bíróvá lettek kinevezve. Továbbá dr. Bejcziné dr. Gulyás Cecília, dr. Bisztriczki László, dr. Dülk Tamara Noémi, dr. Házi Edit, dr. Malik Gábor, dr. Márok Soma, dr. Ottovay István, dr. Pék Richárd Tamás és dr. Villányi-Kis Ildikó 2026. január 15-től határozatlan időre bíróvá lettek kinevezve.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

343/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 343/2025. (XII. 22.) KE határozat alapján a köztársasági elnök visszavonja Tite Mihály magyar állampolgárságát, aki jogszabályok megszegésével szerezte meg azt. Az állampolgárság visszavonására az Alaptörvény és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján került sor, a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése nyomán. A határozatot Budapest, 2025. december 12-én írta alá Dr. Sulyok Tamás, köztársasági elnök, és ellenjegyezte Dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, 2025. december 15-én.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

344/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 344/2025. (XII. 22.) KE határozat a köztársasági elnök döntését tartalmazza, amely szerint Novakovic Ljubisa magyar állampolgárságát visszavonják, mivel azt jogszabályok megszegésével szerezte. A döntés az Alaptörvény és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján történt. A határozatot Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök és Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenjegyezte. A határozat kelte Budapest, 2025. december 12.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

345/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 345/2025. (XII. 22.) KE határozat a köztársasági elnök által hozott döntés az állampolgárság visszavonásáról. Az állampolgárság megszüntetése Bárán Okszána (született Kovály Okszána) esetében történik, aki jogszabályok megszegésével szerezte meg a magyar állampolgárságát. A határozatot Budapest, 2025. december 12-én írta alá Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, és Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ellenjegyezte 2025. december 15-én.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

346/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 346/2025. (XII. 22.) KE határozat szerint a köztársasági elnök visszavonja Sever Jelena magyar állampolgárságát, mivel azt jogszabályok megszegésével szerezte. A határozat az Alaptörvény és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján készült. A döntés dátuma 2025. december 12., a miniszterelnöki ellenjegyzés pedig 2025. december 15.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

347/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 347/2025. (XII. 22.) KE határozatban a köztársasági elnök visszavonja Zsbora Erzsébet magyar állampolgárságát, amelyet jogszabályok megszegésével szerzett. Az intézkedés az Alaptörvény és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján történt. A határozatot 2025. december 12-én írták alá, és a miniszterelnökséget vezető miniszter is ellenjegyezte.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

348/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 348/2025. (XII. 22.) KE határozat állampolgárság visszavonásáról szól. A köztársasági elnök Boricsok Katerina (született Boricsok Katerina Vaszilivna) magyar állampolgárságát jogszabályok megszegése miatt vonja vissza. A határozatot 2025. december 15-én Budapestén írták alá, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenjegyzésével.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

349/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 349/2025. (XII. 22.) KE határozat az állampolgárság visszavonásával kapcsolatos döntést tartalmazza. A köztársasági elnök, Dr. Sulyok Tamás, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Gulyás Gergely előterjesztése alapján visszavonja Sumenic Zorán (korábban Sumenic Zoran) magyar állampolgárságát, mivel azt jogszabályok megszegésével szerezte meg. A döntés Budapest, 2025. december 15-én készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

350/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 350/2025. (XII. 22.) KE határozat az állampolgárság visszavonásáról szól. A köztársasági elnök Lázár László (korábbi nevén Lázár Vaszil Vasziljovics) magyar állampolgárságát jogszabályok megszegése miatt visszavonja. A határozat Budapest, 2025. december 15-én készült, és Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint Dr. Gulyás Gergely miniszter ellenjegyezte.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

351/2025. (XII. 22.) KE határozat

Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről

A 351/2025. (XII. 22.) KE határozat állampolgárság visszavonásáról szól. A köztársasági elnök, Dr. Sulyok Tamás, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Gulyás Gergely javaslatára visszavonja Csonka Mihály magyar állampolgárságát, aki jogszabályok megszegésével szerezte azt. Csonka Mihály születési helye Felsőveresmart (Ukrajna), születési ideje 1993. december 10. A határozat Budapest, 2025. december 15-én készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXII. törvény

Egyes törvényeknek a tizennegyedik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi ellátás bevezetésével összefüggő módosításáról

A 2025. évi CXII. törvény a tizennegyedik havi nyugdíj és ellátás bevezetésével kapcsolatos törvénymódosításokat tartalmaz. A törvény célja a nyugdíjasok védelme és a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. Az Országgyűlés 2026-tól fokozatosan bevezeti a tizennegyedik havi nyugdíjat, amely a tizenharmadik havi nyugdíjjal együtt kerül kifizetésre. A törvény módosítja a társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló jogszabályokat, valamint a bírósági végrehajtásra és a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket. A tizennegyedik havi nyugdíj összege a tizenharmadik havi nyugdíj összegének 25%-a lesz, és automatikusan kifizetik februárban. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

409/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet

A tizenharmadik havi ellátásról és a tizennegyedik havi ellátásról

A 409/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet a tizenharmadik és tizennegyedik havi ellátás bevezetéséről szól, amely 2026-tól fokozatosan lép életbe. Az ellátásokra jogosultak köre széles, többféle szociális juttatásban részesülő személyt magában foglal. A tizenharmadik és tizennegyedik havi ellátás összege a megfelelő hónapra járó ellátások összegével egyezik meg, kivéve a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékát, ahol a januári összeg szerint állapítják meg. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, és a tizennegyedik havi ellátás 2026-ban a tizenharmadik havi ellátás összegének 25%-a lesz. A régi szabályozás érvényét veszti.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

410/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet

A nyugellátások és egyes más ellátások 2026. január havi emeléséről

A 410/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2026. januári emeléséről szól. A kormány célja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, amely 2026-ban 3,6%-os emelést jelent. Az emelés vonatkozik a különböző típusú nyugdíjakra és ellátásokra, mint például az öregségi, özvegyi, szülői nyugdíjakra, valamint a különböző támogatásokra is. Az új szabályozás január 1-jétől lép hatályba, és a jogosultak már emelt összegben kapják az ellátásokat. A rendelet részletezi az emelésre jogosult ellátásokat, valamint az emelési szabályokat is. Továbbá, a rendelet hatályon kívül helyezi a 2024 januári emelésről szóló korábbi jogszabályt.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CII. törvény

A Magyarország Kormánya és az Angolai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CII. törvény a Magyarország és Angolai Köztársaság közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szól, amelyet 2025. április 30-án írtak alá Budapesten. A törvény célja a megállapodás kötelező hatályának elismerése, amely a légiközlekedési jogokat, a kijelölési és engedélyezési eljárásokat, valamint a légijáratok üzemeltetésének feltételeit tartalmazza. A megállapodás célja a polgári légijáratok létrehozása és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elősegítése. A felek kölcsönösen elismerik a légialkalmassági bizonyítványokat, és együttműködnek a légiközlekedés biztonságának védelme érdekében. A vámok és díjak mentesítése is szerepel a megállapodásban, valamint a légitársaságok jogot kapnak, hogy irodákat nyissanak a másik fél területén. A tarifák piac alapú meghatározása és az egyezmény módosításának diplomáciai úton való lebonyolítása is a megállapodás része. A megállapodás angol, magyar és portugál nyelven készült, mindhárom szöveg egyenértékű.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CIII. törvény

Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a kiadatásról szóló szerződés kihirdetéséről

A 2025. évi CIII. törvény Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a kiadatásról szóló szerződés kihirdetését célozza, amely a transznacionális bűnügyek elleni hatékony együttműködést segíti elő. A szerződés értelmében a felek kötelezően kiadják a másik fél által körözött személyeket, amennyiben a bűncselekmény mindkét ország jogszabályai szerint bűncselekménynek minősül. A kiadatás bizonyos feltételek mellett megtagadható, például politikai bűncselekmények vagy menedékjog esetén. A törvény az Országgyűlés kihirdetésével lép hatályba, és az egyezmény részleteit mellékletek tartalmazzák. A kiadatási kérelem elbírálásáról a Megkeresett Fél tájékoztatja a Megkereső Felet, és ha a hivatalos kérelem 30 napon belül nem érkezik meg, a letartóztatást meg kell szüntetni. A kiadatás elhalasztására is van lehetőség, ha más eljárás folyik a Megkeresett Fél területén. Az egyezmény célja a bűnözés visszaszorítása, és részletezi a kiadási kérelem előterjesztésének módját, a szükséges dokumentumokat, valamint a sürgősségi kiadatás lehetőségét. A szerződés módosítható és felmondható, és a hatályba lépése utáni kérelmekre is vonatkozik.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CIV. törvény

A Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CIV. törvény kihirdeti a Magyarország és Kuvait közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodást. A törvény célja a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a beruházások jogi védelme. A megállapodás felhatalmazza a kormányokat a kötelező hatály elismerésére, és részletezi a beruházás fogalmát, valamint a kártalanítási kötelezettségeket háborús konfliktusok esetén. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a befektetőiket nem hátrányosabb bánásmódban részesítik, mint sajátjaikat. A megállapodás értelmében a vitákat baráti úton kell rendezni, és ha ez nem sikerül, választottbírósághoz lehet fordulni. A döntések véglegesen kötelezőek, és a költségeket a felek egyenlően viselik. A megállapodás 60 nappal a kézhezvételt követően lép hatályba, 15 évig érvényes, és automatikusan megújul, hacsak nem jelzik a felmondási szándékot. Az 1989-es megállapodás hatályát veszti az új megállapodás életbelépésével, de a korábbi beruházásokra továbbra is érvényes, ha a befektető három éven belül igényt nyújt be. Az aláírásra New Yorkban került sor, három nyelven.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CV. törvény

Magyarország Kormánya és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság Kormánya között a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CV. törvény Magyarország Kormánya és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság Kormánya között a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárok kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetését rögzíti. A megállapodás célja a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése, lehetővé téve a diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárok vízum nélküli beutazását és tartózkodását a másik ország területén. A megállapodás értelmében a felek állampolgárai legfeljebb 90 napot tartózkodhatnak, munkavállalási engedély nélkül, és tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország jogszabályait. A törvény kihirdetését követően lép hatályba, és a megállapodás módosítására írásbeli egyetértés szükséges. A megállapodás a két fél közötti további jogi kötelezettségeket nem érinti, és bármelyik fél írásban felmondhatja azt.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CVI. törvény

A Magyarország Kormánya és a Sierra Leone-i Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CVI. törvény kihirdeti a Magyarország Kormánya és a Sierra Leone-i Köztársaság Kormánya közötti megállapodást a beruházások ösztönzéséről és védelméről. A törvény célja a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a jogi védelem biztosítása. A megállapodás hangsúlyozza a tisztességes bánásmódot, a beruházások védelmét, valamint a kártalanítást háborús vagy zavargás okozta veszteségek esetén. A kisajátítás csak közcélra történhet, megfelelő eljárás keretében, és azonnali kártalanítást kell biztosítani. A felek kötelesek tiszteletben tartani a munkavállalói jogokat és a vállalati társadalmi felelősséget. A viták rendezésére tárgyalásos úton kell törekedni, és ha ez nem vezet eredményre, választottbírósági eljárás kezdeményezhető. A megállapodás tíz évre szól, automatikusan meghosszabbodik, és az angol nyelvű szöveg az irányadó. A dokumentum tartalmazza a választottbíróság működésére vonatkozó szabályokat, beleértve a tagok függetlenségét és titoktartását. A felek kötelesek információt cserélni és a nemzetközi jogszabályokat figyelembe venni a megállapodás végrehajtása során.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CVII. törvény

A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CVII. törvény a Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás kihirdetését szabályozza. Célja a határforgalom ellenőrzésének megkönnyítése és gyorsítása, figyelembe véve a schengeni vívmányokat. A törvény három nappal a kihirdetés után lép hatályba, és a határrendészetért felelős miniszter intézkedik az intézkedésekről. A megállapodás tartalmazza a határforgalom ellenőrzésének szabályait és az együttműködés alapelveit, és több korábbi jogszabályt hatályon kívül helyez. A közös határátkelőhelyeken a megfelelő távközlési berendezések működtetéséről a felek gondoskodnak, és a hatóságok tájékoztatják egymást a forgalmi helyzetekről. A határátkelőhelyek nyitvatartásának módosítása a felek közös döntése alapján történik, és a veszélyes áruk átszállítása tilos. A megállapodás hatályba lépésekor három korábbi megállapodás érvényét veszti, és a felek diplomáciai úton módosíthatják azt. Az együttműködés célja a határforgalom ellenőrzésének egyszerűsítése és a jogellenes migráció kezelése.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CVIII. törvény

A Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek között az Egyesült Nemzetek Egyeteme a béke, a biztonság, valamint az átalakító technológiák kérdéseiben a jövőértés és az előrelátás módszertanainak alkalmazására összpontosító felsőfokú intézetének a jogállásával kapcsolatos megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi CVIII. törvény kihirdeti a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek között létrejött megállapodást, amely az ENSZ Egyetem jogállására vonatkozik. A törvény hangsúlyozza a béke, biztonság és átalakító technológiák jelentőségét, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságát. Az Országgyűlés támogatja egy új kutatóintézet létrehozását Magyarországon, amely együttműködik a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével. Az intézet jogi személyiséggel bír, mentesül a jogszabályok egyes rendelkezései alól, és jogosult tudományos ülések tartására. A személyzet különféle kiváltságokat élvez, például mentességet a letartóztatás alól, valamint adó- és vámmentességet. A megállapodás keretein belül a kormány ingyenes helyiségeket és tőke-hozzájárulást biztosít, és a kutatási támogatásokra is pályázhat az intézet. A megállapodás végrehajtása érdekében a felek rendszeres konzultációkat tartanak, és a vitákat békés úton rendezik. A megállapodás 2025. november 13-án lép hatályba, és a felek kötelezettségei a megszűnés után is fennmaradnak a tevékenységek zökkenőmentes lezárása érdekében.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CIX. törvény

Az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez csatolt, a megerősített együttműködésről és az elektronikus bizonyítékok átadásáról szóló második kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

A 2025. évi CIX. törvény az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szól, amely a jogállamiság és közbiztonság erősítésére, valamint a digitális korban alkalmazott modern büntetőjogra összpontosít. A törvény hangsúlyozza az elektronikus bizonyítékok hatékony megszerzésének fontosságát, mivel a bűncselekmények bizonyítékai gyakran külföldi rendszerekben tárolódnak. A jegyzőkönyv célja a kiberbűnözés elleni nemzetközi együttműködés javítása és az elektronikus bizonyítékok gyűjtése. A dokumentum a személyes adatok védelmét és az emberi jogok biztosítását is kiemeli. A megkeresések és jogsegély eljárások részleteit, a költségeket és a határidőket is szabályozza. A jegyzőkönyv aláírása nyitott a tagállamok számára, és a hatályba lépéshez öt állam egyetértése szükséges. A Felek fenntarthatják saját eljárásaikat, és a módosítások a Miniszteri Bizottság hatáskörébe tartoznak. A jegyzőkönyv Strasbourgban készült, 2022. május 12-én.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CX. törvény

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról

A 2025. évi CX. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítását tartalmazza. A módosítás célja a törvény gyakorlati alkalmazásának javítása és technikai pontosítása, hogy a külképviseleti rendszer hatékonyan működjön. A törvény módosításai többek között érintik a diplomata illetmény megállapítását, a deviza-alapilletmény meghatározását, a lakhatási feltételeket és a költségtérítéseket. Emellett a törvény kiegészíti a korábbi rendelkezéseket és módosítja a szövegben használt kifejezéseket, például az "amerikai dollár" kifejezés "USA-dollár"-ra történő cserélésével. A törvényt az Országgyűlés 2025. december 10-én fogadta el, és a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CXI. törvény

Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról

A 2025. évi CXI. törvény az Alkotmánybírósággal kapcsolatos törvények módosításáról szól. Az Alkotmánybíróság fő feladata a demokratikus jogállam és az alkotmányos rend védelme, valamint a jogrendszer belső összhangjának megőrzése. A törvény módosításai között szerepel, hogy az Alkotmánybíróság határozatait kötelező hivatalos lapban közzétenni, és az Alkotmánybíróság költségvetését önálló fejezetként kell kezelni. A módosítások érintik az Alkotmánybíróság tagjainak juttatásait, a főtitkár és a gazdasági főigazgató illetményét, valamint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának megállapítására vonatkozó eljárásokat is. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, kivéve egyes rendelkezéseket, amelyek 2028. január 1-jén lépnek életbe.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

408/2025. (XII. 19.) Korm. rendelet

Foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A 408/2025. (XII. 19.) Kormányrendelet a foglalkoztatási jogszabályok módosításáról szól, célja a munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezési feltételeinek aktualizálása, valamint a szakértői vizsga és továbbképzési kötelezettség bevezetése. A rendelet bővíti a munkavédelmi hatóság feladatait, javítja a mobilitási támogatás feltételeit és elősegíti a munkaerőpiac stabilitását a jogszabályok betartásának ellenőrzésével. A munkáltatóknak kötelező bejelenteniük a munkaviszonyokat, és a mulasztás bírságot vonhat maga után. A munkavédelmi bírságok mértéke és kiszabásuk feltételei is szabályozva vannak. Az új szabályozás 2025. december 21-én lép hatályba, a munkavédelmi bírságokkal kapcsolatos rendelkezések pedig 2026. január 1-jén. A rendelet különböző ipari tevékenységek biztonságával foglalkozik, beleértve az építőipart, feldolgozóipart, hulladékkezelést és munkahelyi kémiai biztonságot.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet

A vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet módosításáról

A 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet módosítja a vállalkozások fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeit, amelyek a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben találhatók. A módosítás célja a fenntartható finanszírozás és a vállalati felelősségvállalás ösztönzése, figyelembe véve a környezeti, társadalmi és szociális szempontokat. A változások érintik az ESG beszámolókat, a kockázatelemzést és a szállítók bevonását. A kis- és mikrovállalkozások 2027. június 30-ig mentesülnek a kérdőívek kitöltése alól, míg a középvállalkozások sem vállalhatnak kötelezettséget a kérdésekre. Az ESG beszámoló kérdőíve környezetvédelmi megfelelésekkel és zöld termékekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz, és a cégeknek be kell számolniuk környezeti hatásaikról. A szöveg bemutatja a kibocsátási adatok és a csökkentési célkitűzések megadására vonatkozó követelményeket, valamint a vízfogyasztásra és hulladékhasznosításra vonatkozó adatokat. A vállalatoknak célkitűzéseket kell megfogalmazniuk a hulladék hasznosításáról, figyelembe kell venniük a körforgásos gazdaság elveit, és zöldfelületi tanúsítványt kell szerezniük. A kérdőív említi a munkavállalók jólétét, a munkahelyi rugalmasságot és a társadalmi felelősségvállalást, beleértve a női felsővezetők arányát és a panaszkezelési mechanizmusokat. A szöveg célja az ESG gyakorlatok és kötelezettségek feltérképezése a vállalatoknál.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

52/2025. (XII. 19.) AM rendelet

Egyes agrártárgyú hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének szabályairól

A 52/2025. (XII. 19.) AM rendelet az agrártárgyú hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási díjak mértékéről és szabályairól szól. Az agrárminiszter és hatóságok kötelesek beszedni az igazgatási díjakat az eljárások során. A rendelet célja a korábbi szabályozás frissítése az uniós és nemzeti jogszabályváltozások figyelembevételével. A díjakat a Magyar Államkincstárnál kell megfizetni, a laboratóriumi vizsgálatok költségeit nem tartalmazzák. Részletesen szabályozza a díjak megfizetését, visszatérítési lehetőségeket, valamint a hatóságok feladatait az igazgatási díjak kezelésében. A növényegészségügyi vizsgálatok költsége az exportőr terhére esik, ha a termék nem felel meg a kritériumoknak, míg a nem növényegészségügyi mintavételek díját a kezdeményező fizeti. A növénytermesztési igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozóan külön szabályok vonatkoznak. A rendelet a kihirdetést követően 31 napon belül lép hatályba, és több korábbi jogszabályt hatályon kívül helyez. A szöveg részletezi az állatgyógyászati és növényvédő szerek engedélyezési díjait, valamint különböző eljárásokat, amelyek változó díjakkal járnak. Továbbá, a növényvédő szerek engedélyezésének költségei és a kapcsolódó díjak is szerepelnek. A vetőmagok és szaporítóanyagok minősítési díjai is részletesen ki vannak fejtve, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat. A dokumentumban a különböző eljárásokhoz tartozó díjak, mint például a helyszíni szemle és a minősítési eljárások költségei is szerepelnek, valamint a különböző növényi termékek és anyagok ellenőrzésének díjtételei. Végül, a kormányhivatalok számlaszámait is tartalmazza, amelyek a különböző feladatok ellátásához kapcsolódnak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

53/2025. (XII. 19.) AM rendelet

Az egyes állattartó ágazatok által igénybe vehető agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

Az 53/2025. (XII. 19.) AM rendelet az állattartó ágazatok, különösen a sertéstartók támogatásának érdekében módosítja az agrártámogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeleteket. Célja, hogy a 2025-ös évben benyújtott támogatási igényeket a lehető legmagasabb mértékben kifizessék. A rendelet több korábbi jogszabályt módosít, például a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletet, amely az állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos támogatásokról szól, valamint a sertés és baromfi ágazatok állatjóléti támogatásainak feltételeit. Emellett a tenyészkoca állatjóléti támogatásának keretét is megemelik. A rendelet a kihirdetését követően lép hatályba, és tartalmazza a különböző támogatások igénylésének és kifizetésének rendjét is.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

54/2025. (XII. 19.) AM rendelet

A tenyészkoca tartása után igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás feltételeiről

A 54/2025. (XII. 19.) AM rendelet a tenyészkoca tartásához kapcsolódó mezőgazdasági csekély összegű támogatás feltételeit határozza meg. A magyar sertéságazat 2025-ben újabb kihívásokkal néz szembe, ezért a kormány új támogatási programot indít a tenyészkocatartók számára. A támogatás mértéke tenyészkoca egyedenként 20 000 forint, és összesen legfeljebb 4 milliárd forint áll rendelkezésre a 2026-os költségvetésből. A támogatás igénybevételére jogosult az a tenyészkocatartó, aki a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) által igazolt tenyészkoca állománnyal rendelkezik, és megfelel bizonyos feltételeknek, például nem áll felszámolás alatt. A kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani 2026. január 5. és 20. között. A Kincstár a benyújtási időszak végéig dönt a kérelmekről, és a támogatás kifizetése a források rendelkezésre állása esetén történik. A rendelet célja, hogy támogassa a tenyészkocatartókat a gazdasági nehézségek idején, és a támogatás nem haladhatja meg az Európai Unió által előírt kereteket. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

55/2025. (XII. 19.) AM rendelet

A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról

A 55/2025. (XII. 19.) AM rendelet módosítja a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendeletet. A módosítás célja, hogy a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok minimálisan vizsgálandó jellemzőit és vizsgálati feltételeit aktualizálja, figyelembe véve a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Unió irányelveit. A rendelet tartalmazza a 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelveknek való megfelelést, és 2026. január 1-jén lép hatályba. Az új mellékletek módosítják a korábbiakat, új táblázatok és mezők kerülnek bevezetésre, amelyeket a növényfajtákhoz kapcsolódóan kell alkalmazni.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

56/2025. (XII. 19.) AM rendelet

A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 14/2021. (III. 25.) AM rendelet módosításáról

Az 56/2025. (XII. 19.) AM rendelet módosítja az előirányzatok kezelésére vonatkozó szabályokat a 2026. évi központi költségvetés fényében. A módosítások célja a borkultúra támogatása és a mezőgazdasági ágazat nehézségeinek kezelése uniós szabályok mentén. A rendelet részletezi a hátrányos helyzetű munkavállalók bértámogatási lehetőségeit, a természetvédelmi intézkedések, génmegőrzés, valamint a mezőgazdasági kutatások és fejlesztések támogatását. A pályázatok különböző kedvezményezettek számára elérhetők, és a finanszírozás pályázati úton vagy egyedi döntések alapján történik. Emellett szerepelnek a halgazdálkodás, állattenyésztés, Tokaji borvidék kutatása, és a Magyar Falu Program keretében a kistelepülések támogatásának részletei is. A Modern Városok Program és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv is említésre kerül, amelyek szintén költségvetési támogatást kínálnak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

34/2025. (XII. 19.) EM rendelet

A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 15/2023. (VII. 25.) EM rendelet módosításáról

A 34/2025. (XII. 19.) EM rendelet módosítja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályait. Az energiaügyi miniszter a 15/2023. (VII. 25.) EM rendelet felülvizsgálatát tervezi, figyelembe véve a 2025-ös költségvetést és a tapasztalatokat. A rendelet célja az Energiaügyi Minisztérium forrásainak hatékony felhasználása és a támogatásokhoz való hozzáférés elősegítése. Az előirányzatok különböző területeken, például energiahatékonyság, fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás támogatására szolgálnak, és támogatják a LIFE-IP North-HU-Trans projektet is. A módosítások részletezik az EU-s szabályozás keretében megvalósuló állami támogatásokat, és a rendelet hatályba lépése a kihirdetést követő napon, egyes részei pedig 2026. január 1-jén és 10-én lépnek életbe. A támogatások célja a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, innovációs fejlesztések és fenntarthatósági célok elősegítése. Az előirányzatok kincstári díjak és jutalékok kifizetésére is felhasználhatók. A támogatás igényelhető kormányhatározat vagy kérelem alapján, és tartalmazza a víz-, környezeti és természeti katasztrófák kezelését is. A szöveg a digitális állam megvalósítására és a központosított informatikai szolgáltatásokra vonatkozó kormányrendeleteket is említi. A támogatások különböző formákban, például előleggel, egy összegben vagy részletekben nyújthatók, és céljuk a közszolgáltatások minőségének javítása. Az előirányzatok forrást biztosítanak a víziközmű-fejlesztésekhez, a rezsivédelmi szolgáltatásokhoz, valamint az energiahatékonysági feladatokhoz is. A szöveg a kormány döntéseit és a szükséges források biztosítását is részletezi.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

35/2025. (XII. 19.) ÉKM rendelet

Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról

A 35/2025. (XII. 19.) ÉKM rendelet célja a közlekedési miniszteri rendeletek jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A módosítások a vízi, közúti és légiközlekedést érintik, figyelembe véve az uniós irányelveket. A rendelet módosítja a tengeri hajók bejelentkezési kötelezettségeit, valamint az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztésére vonatkozó szabályokat, új fogalmak bevezetésével. A cél a közlekedés hatékonyságának és biztonságának növelése, valamint az uniós normákhoz való alkalmazkodás. Az ITS adatait a Nemzeti Hozzáférési Ponton keresztül kell biztosítani, és az ITS-szolgáltatók kötelesek anonimizált módon, díjmentesen átadni az adatokat. A rendelet érinti a légijármű személyzet képzésére vonatkozó előírásokat is, és a módosítások 2025. december 21-én lépnek hatályba. A dokumentum hangsúlyozza a határokon átnyúló adatcserét, a multimodális digitális mobilitást, és a közúti biztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások fejlesztésének fontosságát. Az ITS-nek kompatibilisnek kell lennie a Galileo navigációs szolgáltatásokkal, és figyelembe kell venni a különböző közlekedési módok közötti koordinációt. Az átláthatóság és a bizalom megteremtése is fontos a mobilitási lehetőségek bemutatásában.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

36/2025. (XII. 19.) ÉKM rendelet

A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak és központi kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról szóló 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet módosításáról

A 36/2025. (XII. 19.) ÉKM rendelet a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium költségvetési kiadási előirányzatainak kezelését és felhasználását módosítja, a 2026. évi feladatterv meghatározására. Részletezi az állami támogatások formáit, beleértve a csekély összegű támogatásokat és regionális beruházási támogatásokat, amelyek január 1-jén lépnek hatályba. A rendelet a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására összpontosít, beleértve a közúti, légiközlekedési és víziközlekedési projekteket. A koncessziós szerződések, közlekedési koordinációs feladatok, valamint a Kincstár által nyújtott szolgáltatások finanszírozása is szerepel a tervek között. A szöveg hangsúlyozza a kulturális örökség védelmét, helyreállítását és fenntartását célzó programokat, mint például a Rómer Flóris Terv és a Nemzeti Kastélyprogram. A támogatások helyi önkormányzatok, civil szervezetek és gazdasági társaságok számára igényelhetők, különböző kifizetési formákban. A közúti közlekedés fejlesztésére szánt források a gyorsforgalmi utak karbantartását és üzemeltetését is magukban foglalják.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

15/2025. (XII. 19.) HM rendelet

A hivatásos és szerződéses állományú katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokról szóló 21/2024. (IX. 30.) HM rendelet és a külföldi szolgálatról szóló 23/2024. (IX. 30.) HM rendelet egyes juttatási kérdéseinek módosításáról

A 15/2025. (XII. 19.) HM rendelet a hivatásos és szerződéses katonák, honvédelmi alkalmazottak, valamint a honvédelmi tárca alá tartozók számára nyújtott juttatások módosításáról szól. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havi összege bruttó 7100 Ft-ról bruttó 14 200 Ft-ra emelkedik, a munkába járás költségtérítése 30 Ft/km-ra nő, és a közlekedéssel kapcsolatos juttatások mértéke is emelkedik. Ezen kívül a nyugállományú katonák számára az idősotthoni elhelyezéshez nyújtott egyszeri hozzájárulás összege 2 319 000 Ft-ról 5 000 000 Ft-ra nő. A külföldi katonai műveletekben részt vevők ellátmánya egységesen 10%-kal emelkedik. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

16/2025. (XII. 19.) IM rendelet

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet módosításáról

A 16/2025. (XII. 19.) IM rendelet módosítja a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendeletet. A módosítás célja a közérdekű munka végrehajtásának egyszerűsítése és hatékonyságának növelése, különösen a foglalkoztathatósági szakvélemények beszerzésének szükségessége kapcsán. A rendelet részletezi azokat az eseteket, amikor a szakvélemény nem szükséges, valamint pontosítja a foglalkoztatásra vonatkozó eljárásokat a közérdekű munka során. A módosítások 2026. július 1-jén lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

10/2025. (XII. 19.) KTM rendelet

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról

A 10/2025. (XII. 19.) KTM rendelet módosítja a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályait, a hirdetmények mintáit és tartalmi elemeit, valamint az éves statisztikai összegzést. A rendelet célja a hirdetmények egységesítése Magyarországon, különösen az e-hirdetmények bevezetésével, amelyek lehetővé teszik az adatok közötti áramlást, csökkentve az adminisztratív terheket. A módosítások között szerepel a hirdetmények közzétételére vonatkozó határidők pontosítása és a kérelem ellenőrzésének szabályozása. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 4-8. §-okat, amelyek 2026. szeptember 1-jén lépnek életbe. A 14/2025. (XII. 19.) KKM rendelet módosítja a Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatási Program szabályait is, lehetőséget adva a támogatási szerződések határidejének meghosszabbítására indokolt esetekben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

14/2025. (XII. 19.) KKM rendelet

A Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 46/2021. (XII. 22.) KKM rendelet módosításáról

A 14/2025. (XII. 19.) KKM rendelet módosítja a Regionális Gazdaságfejlesztési Támogatási Programra vonatkozó 46/2021. (XII. 22.) KKM rendeletet. A célja, hogy a program keretében benyújtott projektek indokolt esetben a megadott határidőn túl is befejezhetőek legyenek. A támogatás felhasználásának határideje legkésőbb a támogatási szerződés megkötését követő 36 hónap, kivéve, ha a szakmai támogató szerv másként dönt. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aláírásával érvényes.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

38/2025. (XII. 19.) NGM rendelet

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos adómentességek részletes szabályairól

A 38/2025. (XII. 19.) NGM rendelet a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos adómentességek részletes szabályait tartalmazza. A rendelet célja, hogy jogbiztonságot nyújtson a globális minimumadó adómentességére vonatkozó szabályok jogalkotás általi érvényesítése révén. A rendelet hatálya a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók alanyaira terjed ki, és definiálja többek között a beszámítás nélküli levonás, kettős adóbeszámítás, kettős levonás, valamint nem jelentős csoporttag fogalmát. A rendelet lehetővé teszi, hogy a multinacionális vállalatcsoportok és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportok igénybe vegyék az országonkénti jelentés alapján elérhető adómentességeket, amennyiben megfelelnek a Minimumadó törvényben előírt feltételeknek. Ezen kívül részletes szabályokat tartalmaz a nem jelentős csoporttagokra vonatkozó adómentességekről is. A rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, és az OECD modell szabályok figyelembevételével készült.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

39/2025. (XII. 19.) NGM rendelet

Az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet módosításáról

A 39/2025. (XII. 19.) NGM rendelet az e-pénztárgépek forgalmazásának és üzemeltetésének módosításáról szól, amely a 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletet érinti. Az online pénztárgépek szabályozása a gazdaságfehérítési törekvésekhez és a vállalkozások digitalizációjához járult hozzá. Az új rendelet célja, hogy javítsa a versenyképességet és biztosítsa az elektronikus rendszerek kiberbiztonságát. A rendelet új követelményeket állapít meg a forgalmazók számára, például független könyvvizsgáló által minősített üzleti tervet és kiberbiztonsági auditot. A módosítások a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is vonatkoznak, és a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba, kivéve egyes pontok, amelyek 2028. július 1-jén lépnek hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet

Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

A 40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szól. Célja a munkavállalók egészségének védelme, az azbesztexpozíció kockázatainak megelőzése és az azbesztmentesítés szabályozása. Az azbeszt használata az EU-ban tilos, de a régi épületekben még jelen lehet. A rendelet előírja a munkáltatók számára a kockázatértékelést, az expozíció csökkentését és a munkakörülmények folyamatos ellenőrzését. Szabályozza az azbeszt kezelését és tárolását, valamint a keletkező hulladékot. A munkáltatónak azbeszt tartalmú anyagok azonosításáról kell gondoskodnia a bontási vagy felújítási munkák előtt, és megfelelő védőeszközöket kell biztosítania, ha az azbesztkoncentráció határértéke túllépésre kerül. Részletes munkatervet kell készíteni, és a munkavállalóknak oktatásban kell részesülniük az egészségkárosító hatásokról. Az orvosi vizsgálatok figyelembe veszik a légzésfunkciót, és a munkavállalóknak joguk van megismerni egészségügyi dokumentációjukat. A rendelet 2025. december 21-én lép hatályba, és az oktatásnak elméleti és gyakorlati elemeket is kell tartalmaznia.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

41/2025. (XII. 19.) NGM rendelet

A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról

A 41/2025. (XII. 19.) NGM rendelet módosítja az 5/2020. (II. 6.) ITM rendeletet, amely a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségét és biztonságát védi. A módosítás célja a munkavállalók azbeszttel kapcsolatos expozíciójának minimalizálása az EU 2023/2668 irányelve alapján. A jogszabály tartalmazza a határértékek pontosítását is. A rendelet 2025. december 21-én lép hatályba, kivéve egyes pontokat, amelyek 2029. december 21-én lépnek életbe. A módosítások közé tartozik a határértékek módosítása és új kémiai anyagok bevezetése a mellékletekben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XC. törvény

A globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről

A 2025. évi XC. törvény célja a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjére vonatkozó többoldalú Megállapodás hazai jogrendbe való beemelése. A törvény elismeri a Megállapodás kötelező hatályát az érintett államokkal való kapcsolatokban, és meghatározza a Megállapodás fontos kifejezéseit. A GloBE Információs Nyilatkozatok automatikus információcseréje a Hozzáértő Hatóságok között történik, a határidők betartásával. A törvény végrehajtásáért az adópolitikáért felelős miniszter a felelős, és a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, kivéve bizonyos szakaszokat, amelyek csak a Megállapodás feltételeinek teljesülésekor lépnek életbe. A Megállapodás módosítható a Hozzáértő Hatóságok konszenzusával, és a módosítások értesítése is szabályozott. A szöveg a GloBE információs adatszolgáltatás keretében a hatóságok közötti információcseréről és a titoktartás szabályairól szól, biztosítva, hogy az adózók személyes adatai védve maradjanak.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCI. törvény

Az államháztartási tárgyú törvényeknek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv átültetésével összefüggő módosításáról

A 2025. évi XCI. törvény célja a 2011/85/EU irányelv magyar jogrendszerbe való átültetése, amely a tagállamok költségvetési kereteire vonatkozik. A törvény a közpénzek átlátható és felelős kezelését, valamint a költségvetési politika fenntarthatóságát célozza az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére. Emellett a makrogazdasági előrejelzések minőségének javítására és egy független szerv kijelölésére is irányul. A törvény módosítja az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának szabályait, előírva a határidőben való teljesítést. A helyi önkormányzatok kincstári megbízásainak benyújtását egy alkalommal, két hónapra elhalaszthatják, ha igazolják a kifizetések veszélyét. A nem teljesítések köztartozásnak minősülnek, amelyeket az állami adóhatóság behajt. Késedelmes teljesítés esetén kamatot kell fizetni. Az új szabályok 2025. december 31-én lépnek hatályba, egyes rendelkezések pedig 2026. január 1-jétől érvényesek. Az önkormányzatok a támogatásukat a köztisztviselők illetményének emelésére használhatják, míg a szolidaritási hozzájárulás mértéke az iparűzési adóerő-képességtől függ. A támogatások megállapításának részletei és a béralapú támogatás számításának alapja is módosult.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCII. törvény

A magánjogi tárgyú törvények módosításáról

A 2025. évi XCII. törvény a magánjogi szabályok módosításáról szól, amelynek célja a jogi segítségnyújtás hatékonyságának javítása és a jogszabályok egyszerűsítése. A törvény bevezet egy mesterséges intelligenciát használó keresőszolgáltatást a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint anonimizált bírósági határozatok elérhetőségét is célul tűzi ki. Módosítja az igazságügyi szakértőkre, a polgári perrendtartásra, a termékfelelősségre és a versenykorlátozásokra vonatkozó szabályokat. A törvény célja a jogalkalmazás javítása és a fogyasztói védelem erősítése. A legfőbb ügyész és az ügyészek javadalmazására vonatkozó új rendelkezések is életbe lépnek, és az ügyvédi tevékenység, büntetőeljárás, valamint adóhatósági végrehajtás területén is új szabályokat állapítanak meg. A törvény különböző rendelkezései eltérő időpontokban lépnek hatályba, és a jogi oktatás részleteit is szabályozza.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCIII. törvény

A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról

A 2025. évi XCIII. törvény célja a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése és a gazdasági szereplők támogatása. A törvény egyszerűsíti a foglalkoztatással kapcsolatos eljárásokat, csökkenti a munkáltatók kötelezettségeit, és javítja az adatokhoz való hozzáférést. Emellett a felnőttképzés adminisztrációs terheinek csökkentésére, valamint a gyermekvédelmi rendszer támogatására is fókuszál, különösen a nevelőszülői rendszeren keresztül. A jogszabály célja a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, és a szociális ágazatban dolgozók megbecsülésének növelése. A törvény tartalmazza az egészségügyi adatok kezelésére és a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira vonatkozó módosításokat, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó új szabályokat. A gyerekek és fiatal felnőttek foglalkoztatásának támogatása, valamint a gyermekvédelmi ellátásban élők járművezetői engedélyének megszerzését segítő támogatás is szerepel a törvényben. A törvény módosítása szerint a kormány részletes szabályokat állapít meg a foglalkoztatás biztosítására. Az ingatlan-nyilvántartás, az építési törvény, és más jogszabályok is változnak, a cél a közigazgatási eljárások egyszerűsítése és a lakásépítések előmozdítása. A jogszabályok 2026-tól lépnek hatályba, és a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter figyelemmel kíséri a határidők betartását.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCIV. törvény

Fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról

A 2025. évi XCIV. törvény a fogyasztóvédelmi törvények módosítását célozza, különös figyelmet fordítva a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a jogharmonizációra. Célja a fogyasztók jogainak védelme, a vásárlói tudatosság növelése és a tisztességes vállalkozások erősítése. A törvény hangsúlyozza a zöld átállás elősegítését és a fenntarthatóbb fogyasztás lehetőségét. Módosítja a fogyasztó fogalmát, szabályozza a külföldi vállalkozásokra vonatkozó előírásokat, és megtiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Emellett foglalkozik a környezetbarát termékek és kereskedelmi gyakorlatok szabályozásával, a termékek tartósságával, a tanúsítás átláthatóságával és a fogyasztói döntések védelmével. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba, és célja a fogyasztók védelme mellett a tisztességtelen gyakorlatok elleni hatékonyabb védelem. Az 1. mellékletben különféle tisztességtelen gyakorlatokat sorolnak fel, például a hamis tartóssági állításokat.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCV. törvény

Felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról

A 2025. évi XCV. törvény a felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításait tartalmazza. Célja a diplomás pályakövetési rendszer támogatása, a szakképzési szabályozás pontosítása, valamint a magyar kultúra megőrzésének és a gyermekek jogainak védelme. A törvény módosítja a Nemzeti Kulturális Alap, a személyi jövedelemadó és a gyermekvédelmi törvény jogszabályait is, hogy javítsa az eljárásokat. A módosítások érintik a felnőttképzést, tudományos kutatást és szakképzést, például a képzési formák és az egyéni tanulási számla rendszerének bevezetését. A jogszabályok között szerepel a gyermekvédelmi nevelőszülőkről, örökbefogadási eljárásokról szóló rendelkezés is. A törvény célja a felnőttképzés hatékonyságának növelése és a jogi keretek tisztázása, emellett hangsúlyozza a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szerepét a felsőoktatásban. Tíz egyetem, köztük a Neumann János és a Szegedi Tudományegyetem, érintett a módosításokban, amelyek a társadalmi és gazdasági fejlődést célozzák.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCVI. törvény

Energetikai tárgyú törvények módosításáról

A 2025. évi XCVI. törvény az energetikai törvények módosításáról szól, amely célja a megújuló energia villamosenergia-piaci integrációjának elősegítése, a fogyasztási adatok átláthatóságának növelése és az energiarendszer hatékonyságának javítása. A törvény hangsúlyozza a zöldenergia termelését, a klímaváltozás hatásainak mérséklését és az energiafüggetlenség növelését. A szélerőművek létesítésének modernizációja jogi keretet biztosít a beruházások számára. A jogszabály módosítja a távhőszolgáltatásról és a villamos energiáról szóló törvényeket, bevezetve új rendelkezéseket, például a verseny javítását és a zöldenergia tárolásának támogatását. Az Országgyűlés 2025. december 10-én fogadta el a törvényt, amely 2025. június 1-jétől lép életbe. A Hivatal ellenőrzi a hálózatfejlesztési tervet, és biztosítja a felhasználói jogok védelmét, beleértve a mérési adatokhoz való hozzáférést. Az engedélyek kiadása során figyelembe kell venni a köztartozásokat, és az energetikai innovációs tevékenységek új termékek és szolgáltatások létrehozását célozzák. Az új szabályok a szélerőművek létesítési feltételeit is kedvezőbbé teszik, különösen könnyített térségekben.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCVII. törvény

Az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról

A 2025. évi XCVII. törvény módosítja az agrárminiszter feladatkörét érintő jogszabályokat, célja a mezőgazdaság versenyképességének növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése. A törvény foglalkozik a termőföld védelmével, a földforgalommal, halgazdálkodással és vadgazdálkodással. A módosítások között szerepel a vadászati jog szigorítása, a kárt okozó vadak eltávolításának szabályai, valamint a mezőgazdasági komposztálás és területek újrahasznosításának előírásai. A jogszabályok módosításai érintik az adásvételi szerződéseket, a földhasználati jogokat, és az öröklési szabályokat is. Az új szabályok célja a földhasználati viszonyok tisztázása és az állami tulajdonú területek védelme. A törvény emellett új előírásokat vezet be az ingatlanok kezelésére vonatkozóan, és a mezőgazdasági igazgatási szervnek jogot ad az adásvételi szerződések jóváhagyására, ha azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A módosítások célja a jogi keretek egyszerűsítése és a mezőgazdasági területek védelme.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCVIII. törvény

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról

A 2025. évi XCVIII. törvény módosítja a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt. A módosítás célja a piaci verseny védelme, különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacokon. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új jogköröket kap arra, hogy piaci zavarok esetén tájékoztassa a törvényhozókat, ajánlásokat tegyen, és szükség esetén jogszabályokat kezdeményezzen. A törvény lehetővé teszi, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárást indítson, ha egy vállalkozás piacokon átívelő jelentőséggel bír. Emellett a versenyfelügyeleti eljárások határidejét is pontosítják, és új kötelezettségeket írnak elő a piacokon átívelő jelentőségű vállalkozások számára. A törvény három nappal a kihirdetés után lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi XCIX. törvény

A távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről

A 2025. évi XCIX. törvény célja a pénzügyi ágazat iránti bizalom növelése és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása a digitalizáció korában. A törvény a távollévők közötti pénzügyi szerződésekre vonatkozik, részletesen szabályozza a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségeit, beleértve a szolgáltatói adatokat, a szerződés feltételeit és a panaszkezelést. A fogyasztók jogait, például az elállási jogot is védi, és megköveteli, hogy a tájékoztatás érthető és hozzáférhető legyen. A szolgáltatóknak információt kell adniuk a cég nevéről, tevékenységéről és a szolgáltatás jellemzőiről. Az elállási jogot online is gyakorolhatják a fogyasztók, akiknek a szolgáltató a szerződés megszüntetése után vissza kell térítenie a kifizetett összeget. A törvény 2026. június 19-én lép hatályba, és a 2011/83/EU irányelv módosítását is szolgálja.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi C. törvény

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról

A 2025. évi C. törvény célja a pénzügyi közvetítőrendszer törvényeinek módosítása, amely elősegíti az innovációval kapcsolatos kihívások kezelését és a fogyasztói védelem erősítését. A törvény az információs aszimmetria kezelésére, a digitális biztonságra és a legmagasabb szintű szolgáltatások nyújtására összpontosít. Kiterjeszti a hitelfelvételre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az uniós irányelveket, és szabályozza az alternatív befektetési alapok kölcsönnyújtási lehetőségeit. Átláthatóság növelése érdekében egy központosított adatplatform, az ESAP létrehozása is szerepel a célok között. A törvény módosítja a pénzügyi felügyelet jelentéstételi kötelezettségeit és az Eximbank, valamint a lakástakarékpénztárak működésével kapcsolatos rendelkezéseket. A céltársaságoknak és befektetési szolgáltatóknak új információkat kell közzétenniük, és a kötvényesi gyűléseken való részvétel szabályait is részletezik. A törvény célja a pénzügyi stabilitás és átláthatóság növelése, valamint a fogyasztói hitelezési gyakorlatok szigorítása és a pénzügyi szolgáltatások biztonságának növelése. A módosítások kiterjednek a pénzügyi intézmények működésére, a kötvényekre, és a pénzügyi lízingek szabályaira is, biztosítva a jogszabályi megfelelést.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

2025. évi CI. törvény

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

A 2025. évi CI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítását tartalmazza, amely az azbeszttel kapcsolatos munkavállalói kockázatok védelmét célozza. A törvény célja az azbesztmentesítésben dolgozók és a bontási területeken tartózkodók egészségének védelme, valamint a veszélyes hulladékok szakszerű kezelése. A módosítások között szerepel, hogy az azbesztbontási tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a munkavédelmi hatóságtól, és részletes nyilvántartást kell vezetni az azbeszttel kapcsolatos munkákról. A törvény a 2009/148/EK irányelv és annak módosításainak végrehajtását szolgálja, és 2025. december 21-én lép hatályba.

Az AI-összefoglalót az OpenAI program hozta létre automatikusan. A Törvényfigyelő nem vállalja a felelősséget a létrehozott szöveg helyességéért és teljességéért. A létrehozott szöveg elolvasása nem helyettesíti a joganyag teljes körű és szükség szerinti alapos tanulmányozását.

395/2025. (XII. 16.) Korm. rendelet

A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról

A 395/2025. (XII. 16.) Kormányrendelet célja a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése és a jogi versenyképesség növelése. A rendelet egyszerűsíti a szálláshely-szolgáltatások indítását és összehangolja a hatósági ellenőrzéseket, elősegítve a turizmus fenntartható fejlődését. Csökkenti a kereskedők adminisztratív kötelezettségeit, átláthatóbbá teszi az ellenőrzéseket, és rugalmasabbá válik a vásárok nyitvatartása. Továbbá, a foglalkoztatással kapcsolatos terhek mérséklése is fókuszban van. A rendelet módosításai között szerepel a parkolási igazolványok elektronikus beszerzése, a vásárok időtartamának meghosszabbítása, a kereskedők nyitvatartási idő megjelölésének eltörlése, valamint a szálláshely-szolgáltatás bejelentési kötelezettségeinek módosítása. A jogszabályok célja a bürokrácia csökkentése és a szolgáltatások egyszerűsítése, a módosítások különböző kormányrendeletekre vonatkoznak. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, bizonyos részei pedig július 1-jén. A tűzvédelmi szabályok is érintettek, különösen a tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat forgalmazó üzletek esetében.