| A Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25-én lépett hatályba, hangsúlyozva a magyar nemzet történelmi örökségének és kereszténységének fontosságát, valamint a nemzeti egység megőrzését. Az Alaptörvény deklarálja Magyarország függetlenségét és demokratikus jogállamként való működését, rögzíti a hatalom megosztásának elvét, a nemzetiségek jogait, valamint a közösségi értékeket. Tartalmazza a magyar hivatalos nyelvet, a nemzeti ünnepeket, a címer és zászló leírását, és a gazdasági elveket is.
Az Alaptörvény fontos cikkelyei foglalkoznak a természetes erőforrások védelmével, a nemzetközi jogi kötelezettségekkel, az alapvető jogok védelmével, valamint a kommunista diktatúra bűneivel. Kiemeli az állam kötelességét az emberi méltóság és jogok védelmében, és hangsúlyozza a gyermekek védelmét, a nők és férfiak egyenjogúságát, valamint a szociális biztonságot.
Az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, amely törvényeket alkot és költségvetést fogad el. A köztársasági elnök feladatai közé tartozik az ország képviselete, a törvények kezdeményezése és a bírák kinevezése. A Kormány a végrehajtó hatalom, amely a köztársasági elnök javaslatára működik.
A közpénzek átláthatósága és a felelős gazdálkodás hangsúlyozása mellett a szöveg a rendőrség és a hadsereg feladatait is tárgyalja. Az Alaptörvény hatálybalépése nem befolyásolja a korábbi jogszabályok érvényességét, és az új szabályok lépnek érvénybe, míg az Országgyűlés képviselőiként alkotmányozó hatalmunkkal létrehozzuk Magyarország első egységes Alaptörvényét. |